„1861. április 12-én hajnali fél ötkor egy ágyú lövedéke fényes csíkot hasított a csillagtalan égen, s fehér füstfelhőben robbant szét a Sumter erőd fölött.” „…válaszul, én, Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnöke az alkotmány és a törvények adta jogomnál fogva úgy látom jónak, hogy fegyverbe szólítsam az Unió minden államának hadseregét… hogy leküzdjem a lázadók egyesülését, és érvényt szerezzek a törvénynek.” A Sumterre leadott első lövés a Dél hadüzenete volt. Lincoln kiáltványa a kihívás elfogadása az Észak részére. Dél-Carolinával az élen 11 állam vált ki az Egyesült Államokból, és az Unió megőrzésére irányuló törekvés, az abolicionista gondolkodás és a föderáció ellenében megalapították az elszakadók, a szecesszionisták saját országát, az Amerikai Konföderált Államokat. Az amerikai polgárháború megosztotta a fiatal nemzetet. Több százezer halottat követelt, és temérdek szenvedéssel, nékülözéssel járt. Közösségeket, családokat és kapcsolatokat rombolt szét. Ismerősök, barátok, testvérek harcoltak egymás ellen. Hogy milyen bonyolultak a két országrész közti konfliktusok, azt a a Kent családfáját, hogy a múlt mélységes kútjában könnyebben megpillanthassuk a távoli ősöket – két sorsot helyez előtérbe. Egyikük tele illúziókkal, a másik felhalmozott keserűséggel. Egy katona és egy újságíró: fiatal déli és javakorabeli északi. Halálos ellenségek ők. Vagy mégis féltőn vigyáznak egymás életére? Apa és fia…