Francis ​Xavier Kennedy, a „negyedik K” három éve az Egyesült Államok elnöke. Kezdeti népboldogító elképzelései sorra megbuktak a Kongresszus és a nagytőke ellenállásán, már senki nem szereti igazán, csak a fehér házi stábja hű hozzá. Rómában tanuló lányát, Theresát terroristák rabolják el, majd Serhaben arab olajszultánságba viszik, és ezzel egyidejűleg egy romantikus olasz terrorista – húsvétvasárnap! – golyót röpít a pápa fejébe. A bajokat tetézi, hogy két ifjú fizikus egy mini atombombát helyezett el New York egyik legforgalmasabb pontján, hogy felhívja a világ figyelmét a nukleáris energia veszélyeire… Kennedy agyábam mindez hatalmas összeesküvéssé áll össze, általános támadássá az USA világhatalmi tekintélyének lerombolására. Liberális és keresztényi elveit föladva ultimátumot intéz a szultánhoz, a terroristák cinkosához: ha nem adja vissza a lányát, országát eltörli a föld színéről – szándéka komolyságának bizonyítékául huszonnégy óra múlva porig fogja bombáztatni a szultánság amerikai pénzen épült olajvárosát, Dakot. A szultán nem hisz neki, mert tudja, hogy a Kongresszus a beszámíthatatlannak tartott elnök elmozdítására készül…

Hogy megmenekül-e kedves Theresa Kennedy, elkerüli-e Serhaben a pusztulást, miként alakul az elnök és a Kongresszus késhegyik menő harca, fölrobban-e a New York-i bomba, és egyáltalán: sikerül-e a „negyedik K”-nak változtatni a Kennedyk szokványos sorsán – mindenki megtudhatja aki elolvassa Mario Puzónak (1920), a Keresztapa és A szicíliai szerzőjének lebilincselően izgalmas kalandregényét. De aki mélyebb igazságokra vágyik, az sem maradt kielégíthetetlen: elborzadva láthatja, micsoda veszélyeket rejt a túlzott küldetéstudattal bíró demokratikus hatalom, vagy – erkölcsi értelemben – milyen sokat árthat a jót akarás bármi áron, bármilyen eszközökkel…