Szeged-regénynek is mondható a Virágzabálók, hiszen a történet itt játszódik, a XIX. században, s fontos szerepet kap a Tisza, amely ugyanolyan elementáris - hol gyönyörködtető, hol életveszélyes, pusztító -, mint ahogy árad, hömpölyög a regénybeli történet. Keret öleli a történetet a regény elején és a végén, a kettő között pedig nagy fejezetekben, mindig más szemszögéből elmesélve teljesedik ki a színes tabló. Az elsőben Klára szemszögéből bontakozik ki a privát történet és a magánéletet is meghatározó történelmi események sora, A cigányok bejövetele című fejezet a cigányokról, vajdájukról, Gilagógról szól színes legendákkal, mítoszokkal, finom szálakkal kapcsolódva Klára életéhez. Utána Imre, a férj szemszögéből élhetünk át mindent, majd Ádám, a féltestvér, végül Péter története következik - végig úgy, hogy a már megismert eseményekhez folyamatosan fontos momentumokat ad hozzá az új nézőpont. A történet valósággal beszippantja az olvasót, aki egy idő után igyekszik lassabban haladni, bármennyire kíváncsi is a folytatásra, a részletekre, az egész, rendkívül színes tablóra és az egyéni sorsokra. - Darvasi László Virágzabálók című regénye nyerte 2009-ben a Rotary Irodalmi Díjat.