Darvasi László mindenképpen a tárcanovella irodalmi műfajának az örököse. Igazi szépíró, nagy tehetségű stiliszta, aki a rövidebb-hosszabb írásaiban is megbízható minőségben elandalít és elvarázsol, miközben tudatosan és szeretetteljesen engedi szövegeibe beszivárogni a nagy elődök által fényezett nyelvi és tematikai hagyományt. Különösen a kötet első felében található művek nem hagynak semmi kétséget írójuk beavatottságáról.
A Por és Hamu Restaurantban egy tökéletes Krúdy novella. A szereplők nyitottak és érzékenyek a szerelemre, a városban mindenki verset ír vagy táncol. Ősz van, lehull egy újabb lepel a valóságról, a tánc maga a grammatikai tökéletességgel megformázható élet.
Szív Ernő, a kötet örökös elbeszélő hőse, elviseli abbéli csalódását, hogy a szeretett nők másokéi is lehetnek. „Én ballagtam a nyár utolsó napján egy üres városban, ahol mindenki táncolt valahol, mert már megírta a versét.”