Hozzátartozik: Leadbeater, C.W.: A teoszofia alapvonalai; Márkus Samu, 1908. Budapest, 63 p. A kötetbe helyezve: Besant, Annie: Karma 4 lev. Besant, Annie: Mi a teozófia? 8p. - A két mű egybekötve, korabeli egészvászon kötésben, piros élmetszéssel, a kötéstábla kissé kilazult. --- A szerző igen megnyerő modorban, folyékony stylusban, rövid 52 oldalon megismertet bennünket a theosophia alaptanaival s a modern theosophiai irodalommal. A theosophiai gondolkozás oly régi, mint maga az emberi gondolkozás. Minden korban s minden népnél találkoztunk mystikusokkal, - úgynevezett vatesekkel, prophetákkal stb., a kiket nem ritkán philosophusoknak is neveznek – a kik önmagukba merülnek s a belsejükből előtörő belső fénytől megvilágosodva Istennek s a mindenség dolgainak mélyebb megismerését tanítják. Egységes theosophiai tanról alig beszélhetni ugyan, de azért alaptételeikben az összes theosophusok többé-kevésbbé megegyeznek egymással. Tanitják a mindenségnek egységét és az altriusmust, a mely theoretikus következménye annak a tételnek, hogy minden dolog, minden lény, minden élet… voltaképpen egy lényegből való. Ez az altruistikus érzés, az igazi felebaráti szeretet azonban mégsem csupán a gondolkozásnak eredménye, hanem az emberi lélek legmélyéből tört elő s nyomában boldogság fakad az egyesekre és az egész emberiségre. A theosophiai gondolkozás s így az a vázlatos rendszer is, a melyet Stojlits Iván ismertet kis füzetében, mélységes ethikai felfogásról tanuskodik s a mindenség dolgait s az emberi életet nem a tündöklő, tünékeny látszat, hanem a belső erkölcsi tartalom szerint értékeli legközelebbi rokonságot mutat Buddha és Krisztus tanitásaival, a nélkül azonban, hogy a positiv vallások formáit és positiv dogmáit elfogadná.

további képek