Deé Nagy Anikó (vál.) : Teleki Sámuel és a Teleki-Téka

Sorozat: Téka
Gróf széki Teleki Sámuel 1739. november 17-én a Marosvásárhely melletti Gernyeszegen született. Személyiségének formálódásában döntő jelentőségű négyesztendős nyugat-európai tanulmányútja (1759–1763), melynek főbb állomásai Bázel, Utrecht, Leiden és Párizs. Itteni tapasztalatai alapján fogant meg benne a könyvtárteremtés gondolata és vált korának egyik legképzettebb bibliofiljévé. Már egyetemi évei alatt jól átgondolt gyűjtési tervvel hozzáfogott a könyvvásárláshoz és beszerzési hálózatának kialakításához. Tanulmányútjáról hazatérve szülőfaluja melletti birtokán, Sáromberkén telepedett le. Itt kezdte el az erdélyi protestáns közoktatás megreformálása érdekében kifejtett tevékenységét. Mecénása volt a hazai tudományos-művelődési törekvéseknek, tollforgató tudósoknak, külföldön tanuló erdélyi diákoknak. Húszévi kitartó munka eredményeként 1784-ben Utrechtben megjelentette Janus Pannonius műveinek első kritikai kiadását.
1774-től kezdve közhivatalt vállalt, kezdetben Küküllő, majd Bihar vármegye és az ún. hajdúkerület főispánja lett. 1787-ben II. József császár Bécsbe rendelte, s Erdély alkancellárjává nevezte ki. 1791-től haláláig Erdély főkancellárja volt. A császárvárosba költözése megkönnyítette Teleki vállalt feladatát: biztonságosabban tájékozódhatott Európa könyvkínálatában, beszerzési köre jelentősen bővült. A fennmaradt megrendelések, aukciós jegyzékek tanúsága szerint a kontinens huszonöt városából vásárolt. Mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is.
Bécsben hunyt el 1822 augusztus 7-én. Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik.
Címlapja, előzéklapja és az első 2 (üres) lap hiányzik.