kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Darida Veronika : Színház-utópiák
- leírás
- további adatok
A 19. századra a kőszínházakban kialakult a díszletkánon. A klasszikusokhoz és az akkor modernnek számító darabokhoz is a környezetet minél realisztikusabban bemutató díszleteket építettek és a jelmezek is aprólékosan követték a szövegben leírtakat. Általában óriási díszletek készültek: ezeken a legapróbb részletet is kidolgozták, semmit sem bíztak a néző képzeletére vagy a színészi játékra.
Azonban már a század közepétől megjelentek olyan írások, amelyek erősen kritizálták a túlságosan földhözragadt megoldásokat. Az elégedetlenkedő hangok elsősorban nem a színházi szakma képviselőitől érkeztek, hanem költők, írók és más művészeti ágak képviselői állítottak fel alternatív elméleteket a szerintük ideális látvány megteremtésére. Darida Veronika ezekből az elképzelésekből válogatott össze egy kötetre valót, három részre tagoltan: a költők, írók álmait, a képzőművészek vízióit és a színházelmélet legklasszikusabb reformereinek (Appia, Craig és Artaud) terveit közli. Az igazi alternatív elképzelések tehát olyanoktól származtak, akik nem a színfalak mögül érkeztek, hanem a zsöllyesorokból. Az értelmező mint néző válik kulcsfigurává, a színpadon megjelenő látvány így elsősorban képzőművészeti kérdés lesz. Amivel elsősorban festők és szobrászok kezdtek el komolyan foglalkozni, és közülük az ebben a kötetben felsoroltak (Kandinszkij, Oskar Schlemmer, Friedrich Kiesler) csak egy kis – ám rendkívül fontos – részt alkotnak. Sokkal komplexebb és több nézőpontú a rendezők elképzeléseivel foglalkozó rész. Az egyes tanulmányok esetében a könyv írója a szerzők saját műveit teszi középpontba, azokon mutatja be gondolatmeneteiket – mint ahogy ők is a megvalósult színpadra állításokkal. Elképzeléseik sok esetben a klasszikus darabokon nem lettek volna bemutathatók, kivéve az olyan óriásműveket, mint a Hamlet, aminek autentikus színpadra állítása Edward Gordon Craiget egész életén át „kísértette”.
Azonban már a század közepétől megjelentek olyan írások, amelyek erősen kritizálták a túlságosan földhözragadt megoldásokat. Az elégedetlenkedő hangok elsősorban nem a színházi szakma képviselőitől érkeztek, hanem költők, írók és más művészeti ágak képviselői állítottak fel alternatív elméleteket a szerintük ideális látvány megteremtésére. Darida Veronika ezekből az elképzelésekből válogatott össze egy kötetre valót, három részre tagoltan: a költők, írók álmait, a képzőművészek vízióit és a színházelmélet legklasszikusabb reformereinek (Appia, Craig és Artaud) terveit közli. Az igazi alternatív elképzelések tehát olyanoktól származtak, akik nem a színfalak mögül érkeztek, hanem a zsöllyesorokból. Az értelmező mint néző válik kulcsfigurává, a színpadon megjelenő látvány így elsősorban képzőművészeti kérdés lesz. Amivel elsősorban festők és szobrászok kezdtek el komolyan foglalkozni, és közülük az ebben a kötetben felsoroltak (Kandinszkij, Oskar Schlemmer, Friedrich Kiesler) csak egy kis – ám rendkívül fontos – részt alkotnak. Sokkal komplexebb és több nézőpontú a rendezők elképzeléseivel foglalkozó rész. Az egyes tanulmányok esetében a könyv írója a szerzők saját műveit teszi középpontba, azokon mutatja be gondolatmeneteiket – mint ahogy ők is a megvalósult színpadra állításokkal. Elképzeléseik sok esetben a klasszikus darabokon nem lettek volna bemutathatók, kivéve az olyan óriásműveket, mint a Hamlet, aminek autentikus színpadra állítása Edward Gordon Craiget egész életén át „kísértette”.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kiadó: | Kijárat, 2010 |
cikkszám / ISBN: | 9789639529908 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 270 p. |
könyv nyelve: | magyar |