Sőtér István fordítása
Pearl Buck-ot, a Nobel-díjas írónőt, igazán nem kell felfedezni a magyar olvasóközönség számára, de fel kell fedezni új regényét, a „Sárkányivadék”-ot, amely a nagy írónő nagyszerű irodalmának ragyogó eseménye. Monumentális regény, a most lezajlóban lévő világkatasztrófának egy darabja, amelynek örvénylése, gyötrelme és sikolya egyenesen a ma emberének szívébe hasít bele. Kína a színhelye a regénynek drámai alakjai, figurái és hősei a sárga emberek, akiknek lelkébe, érzésviláguk rejtett zúgába író még soha nem világított be úgy, mint ez a csodálatos asszony, aki most egy kis kínai falu életén keresztül, a japán-kínai háborút írja le szinte elemi erőt keverve színeibe, és a falu mimikri élete körül olyan széles horizontot kerítve, hogy az egész emberoség romboló viharára ismerünk benne.
De a legkevésbé sem hadi krónika ez a könyv, hanem az igazi, a vérbeli író lebilincselően érdekes regénye, amelynek férfiai és asszonyai megelevenednek előttünk a betűsorokból, akár a föld szerelméről, a szent hagyományokról, a hitvesek bizalmas életéről, az együgyűek torz hitéről, a ravaszok agyafúrtságáról, az ópiummámor kárhozatáról, az árulókról és a csodálatos hősökről van is szó. S amíg ennek az évezreden felépült világnak misztikumában felejtkezünk bele, a mi életünknek színeit látjuk kibontakozni az új világból ellenállhatatlanul betörő légáramlattal, amely új embertípusokat termel, forradalmi ifjúságot, a rádió éterhullámából sugárzó lázat, a rövid hajú, írni-olvasni tudó nőket és új irányt vág a házasság útjának is.
„Az édes anyaföld” szerzője világsikerének új állomásához érkezett ezzel a regényével.