categories

cart

Cart is empty
You've not logged in

Petthő Gergely : Rövid magyar krónika (Reprint kiadás)

  • description
  • additional information
Gersei Petthõ Gergely írta a XVII. század egyetlen magyar nyelvű, teljes nemzeti történetét, aki bevallottan nem újdonságra, hanem népszerű összegzésre törekedett. Az itt közölt hasonmás címlapján ez olvasható: Rövid magyar kronika sok rend-béli fő historiás könyvekböl nagy szorgalmatossággal egybe szedetett és irattatott Petthö Gergelytül. Kassán, Nyomtattatott az Akadémiai betükkel 1753. Esztend. - Petthő Gergely (1570 körül - 1629) katolikus nemesi családból származott. A család birtokai eredetileg Vas vármegye déli részén feküdtek, Horvátországba csak a 15. század végén vándorolt a család, ahol Corvin Jánostól kaptak várakat, birtokokat. Petthő Gergely ifjúkoráról semmit sem tudunk. 1596-ban a horvát rendek őt választották a horvátországi gyalogos katonaság főkapitányának, erről a tisztségről azonban egy év múlva lemondott. Részt vett a mindennapi közéletben, a horvát országgyűlés naplóiban sokszor találkozunk nevével, de 1607 és 1625 között a horvát rendek többször küldték követükül a magyar országgyűlésre... Megemlítendő még, hogy közelebbről is ismerte a Zrínyi családot. Rövid magyar kronikája a magyarok történetét meséli el Kr. u. 373-tól (a hunok Pannóniába való első bejövetelétől) az 1626. esztendőig. A hun királyt (Atilla) a legnagyobb természetességgel a folyamatos magyar állami élet megalapítójának tartja. Főképp hadi és politikai eseményekről ír, nagy figyelemmel kísérve a török ellenes harcokat. Ugyanakkor világtörténeti eseményeket is megemlít, így például Amerika felfedezését. Katolikus szerző lévén, helyteleníti a protestantizmus elterjedését. A mű műfaját tekintve annales, de a szerző gyakran kommentál, saját korához érve pedig bővebb önálló beszámolókat is találunk (például az 1604-es esztendőnél Bocskay István támadásáról). Műve csak halála után jelent meg nyomtatásban 1660-ban Bécsben, de igen népszerű lett, több kiadást is megért. A krónikát később az 1732. esztendő eseményeiig a jezsuita Spangár András kibővítette, később Kovács Fabricius János is tovább folytatta 1742-ig. A krónika végén, a toldalékban, magyar fordításban olvashatók például Szent István király Intelmei (Spangár András jóvoltából) vagy a Magyar, és Erdély Országi Eretnekek, és Eretnekségek Kronikája... Forrásai között sok magyar és külföldi szerző található.

Kiadások: - Az első kiadás 1660-ban jelent meg a bécsi Cosmerove Máténál. (A szokásos előszó híján semmi útbaigazítás a szerző és a nyomtató kilétéről.) - A következő század elején. 1702-ben adja ki a krónikát gróf Kálnoky Sámuel ugyancsak Bécsben Sirchonics könyvnyomtatónál s e kiadás nyújtja az első véleményt Pethő Gergelyről. - Majd ezt követték P. Spangár András (1734, 1738 Kassa) és Kovács Fabricius János (1742, Pozsony)kiadásai. - Jelen 1753. esztendőben Kassán nyomtatott kiadás címlapja teljesen követi az 1729-es (itt még római számmal írt) és "Cassán" megjelent krónika címlapját. Tehát csak ebben a két megemlített jellemzőben tér el az első lap, s érdekes módon nem hasonul az időközi kiadások Spangár-féle címlapjával noha a könyv már Spangár által kibővített krónikával rendelkezik. (megjegyzés) - Későbbi kibővített kiadások is ismeretesek...
condition:
category: Books > History > Hungarian history >
publisher: Dharma, 1993
item number / ISBN: 0012951
binding: hardcover (in original dust jacket)
pages: 169 p.
language: Hungarian
Powered by Axio
Telefon:+36 1 317-50-23
E-mail:info@muzeumantikvarium.hu
Twitter
Twitter
Google+
Blogger
Pinterest
Youtube

cart

Cart is empty