Fotók: Horváth Dávid.
Fordította és szerkesztette: Lázár Júlia.

Magyar-angol kétnyelvű kiadás.
Language: Hungarian, English.

A Prométheusz a sziklán versei az Orghast című dráma háttéranyagából nőttek ki. A darabot Peter Brook Nemzetközi Kísérletező Színháza számára írtam, és 1970-ben mutatták be a perszepolisz-shirazi fesztiválon. A mű egyesíti Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszát a szintén perzsa gyökerekhez visszanyúló Calderon-drámával Az élet álommal, és a Prométheusz alakjához kapcsolódó, ősi perzsa mítoszokkal. A hegycsúcsra szögezett félisten és a hegy gyomrában leláncolt számkivetett ember sorsa összefonódik és kiegészíti egymást.
TED HUGHES

Másság-fotósként tartanak számon, mert a társadalmi deviancia felmutatása a célom – cigányokat, hajléktalanokat, betegeket, drogosokat, fogyatékosokat, az élet veszteseit fényképezem. A Bálint György-i ars poeticát így formáltam a magam képére: Felháborodom, tehát fényképezek. Kizárólag az emberek küzdelmeinek és gyötrelmes mindennapjainak kendőzetlen ábrázolása tölt el szakmai örömmel. Szegények és megalázottak mindig voltak – és félő: lesznek is –, tehát biztos lehetek abban, hogy még sokáig nem maradok téma nélkül.
HORVÁTH DÁVID

Ted Hughes verseiben és Horváth Dávid képeiben is az „ember” fogott meg. Az emberisten, az emberállat, a tökéletlen, a tökéletességre vágyó. A mindenütt jelenvaló tragikum és a mindenütt jelenvaló öröm. Prométheusz a sziklán szenved és álmodik. És „fényképez” „a szöcskecsöndben”.
LÁZÁR JÚLIA