III. köt: Tung Jüe: Ami a nyugati utazásból kimaradt.
Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás.

Nyugati utazás avagy a majomkirály története A régi kínai regényirodalom legfőbb értéke, hogy megörökítette a kínai világnak azokat a vonásait, amelyeket a magas írásbeliség, a történetírás nem tartott feljegyzésre méltónak. Vu Cseng-en XVI. századi regénye is javarészt ebből a nem hivatalos hagyománykincsből, a népi hiedelemvilágból nőtt ki. A kínai világszemlélet kereteit majd két évezreden át a három nagy tanítás, a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus adta meg. A mindennapi gyakorlatban és gondolkodásban e tanítások elemei szétválaszthatatlanul összefonódtak. A regény cselekménye ebben a kusza, istenek, démonok, halhatatlanok és szentek lakta világban játszódik. Főhőse, Szun Vu-kung, a majomkirály kőtojásból született,majd amikor elsajátította a halhatatlanság tudományát és egyéb bűvös képességeket, harcba indul a mennyek palotája ellen, el akarja foglalni a Jáde Császár trónját. Az isteneknek nem kis erőfeszítésébe kerül, amíg legyőzhetik. De Buddha kifog rajta, s ötszáz évre bezárja a Vuhszing-hegy alá. Csak akkor szabadul, amikor az istenek a buddhizmus szent könyveiért nyugat mennyországába tartó szent barát, Hszün-cang szolgálatára rendelik. Neki és másik két útitársának, Nyolctilalmasnak és Homoki Barátnak az a feladata, hogy megvédelmezzék a kínai barátot a hegyek és erdők démonjaitól. Mert e szörnyek mind föl akarják falni Hszün-cangot, hogy szent teste erejéből halhatatlanságot nyerjenek. Az agyafúrt, gőgös, csodálatos erejű majom nélkül a szent szerzetes sohasem érhetné el a célját.