Moltmann, Jürgen : Minden végben kezdet rejtezik - Kis reménytan

Sorozat: Napjaink Teológiája 1.

"Sokan úgy vélik, hogy a Biblia az apokalipszis rettenetével foglalkozik, az apokalipszis pedig "a világ vége", s befejezésül az egyes emberi életek, a világtörténelem és a kozmosz összes megoldatlan problémáinak isteni "végső megoldás"-a (Endlösung) következik el. Az apokaliptikus fantázia mindig izzó szenvedéllyel festette meg Istennek az Utolsó Napon végrehajtandó nagy világítéletét: A jók a mennyországba jutnak, a rosszak a pokolba, s a Földet tűzözön semmisíti meg. Ismerjük Isten és a Sátán, Krisztus és az Antikrisztus, a jók és a rosszak Harmagedón-völgyi végső harcának képeit is, amelyeket olyan jól ki lehet használni a politikai barát — ellenség gondolkodásmód céljaira.
E képek kétségtelenül apokaliptikusak, de vajon keresztényiek-e? E kérdésre nemmel kell felelnünk; a keresztény jövővárás ugyanis nem a végre irányul — ennek az életnek a végére, a történelem vagy a világ végére --, hanem a kezdetre: az igazi élet kezdetére, Isten országa kezdetére és mindenek újjáteremtésének kezdetére, ami majd megadja a dolgok maradandó alakját. A remény régi bölcsessége: "Az utolsó dolgok olyanok, mint az elsők." Isten nagy bölcsessége ezért így hangzik a Biblia utolsó könyvében, János Jelenéseiben: "Íme, újra teremtek mindent" (21,5)."

Jürgen Moltmann, a 20. század második felének egyik legjelentősebb protestáns teológusa 1926-ban született Hamburgban. Gyermek- és ifjúkorára rányomta bélyegét a 2. világháború. Teológiai tanulmányai befejezése és a doktorátus megszerzése után lelkészként dolgozott, később először a wuppertali, majd a bonni, 1967-től pedig a tübingeni egyetem teológiai karának professzora volt. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban tanít, és angolul is publikál.
Gazdag életművében fontos szerepet játszik a remény teológiai alapjainak újragondolása a 20. század kataklizmái utáni kereszténység számára, valamint az a nyitottság, amellyel a világ és a többi keresztény egyház útkereséseit kíséri.