Csatlós János (szerk.) : Megzavart nyugalom

Svéd elbeszélők.
Válogatásunk nyolc szerzővel illusztrálja a svéd novellairodalom száz esztendejének jellegzetes szakaszait. Strindberg nyitja meg a sort, emberi és írói jellemvonásairól valló néhány elbeszélésével. Feminista eszméktől kótyagos Nórája nyomban megtér a családi tűzhelyhez, mihelyt felkeltik a féltékenységét. Főnixmadárban még hűség és szerelem ölt testet, de keményszívű, önző tábornoklánya már az író nőgyűlöletét tükrözi. Kóbor életének nosztalgiái hajtják a céltalanul bolyongó boldogtalan felügyelőt, s távoli haza megszépítő messzeségének napsugara ragyogja be a dorbézoló szabócska púpos kis alakját, majd klasszikus remekléssel tömöríti fél ív papirosra egy emberélet minden boldogságát és kínját. Söderberg, a svédek Maupassant-jaként emlegetett nagy prózaíró szánakozó mosolyt kelt ványadt kis doktorával, amint életre kelti férfiúi önérzetét a kölcsönbundában. Piraten elgyönyörködtet mesélő anekdotázásával, az öreg Hazudi, a bibliás lány és még sok eredeti figurájában. Az irodalmi Nobel-díjas Eyvind Johnson groteszkbe hajló karikírozó kedvvel hozta létre címadó novellánk öregedő szép lányát, aki végül már a részeges mázolóval is beéri. Lo-Johansson, a svédek élő klasszikusa sokszínű festőiséggel ábrázolja az emberi szenvedélyeket, a szerelmet, a nagyratörést, a Váltott lovakkal gazdag parasztjának kapzsiságát és ravaszságát. Zárókövül szolgál a svéd irodalmi életet összefogó központi nagy tekintély, a lírikus, prózaíró és esszéista Lenin-díjas Artur Lundkvist, akinek sokoldalúságát a kötetünkben szereplő néhány novella is tanúsítja. Nem törekedtünk teljességre, sok név szerepeltetésére, ehelyett inkább minden szerzőnek hosszasabban adjuk meg a szót, hogy az olvasó ne a csatolt irodalmi kommentárokból, hanem elbeszéléseikből alkothasson képet írói jellegzetességeikről.