Libellus Pictus azaz képekkel írott könyvecskéje jeles házaknak, melyeket Alsócsernátontól Zsibóig eleink önnön oltalmukra és urunk dicséretére sok fáradozással emeltek és mesteri kézzel ékesítettek.
Cseh Gusztáv rézkarcai

Cseh Gusztáv grafikusművész feladatának tekintette az erdélyi múlt megörökítését, legyen szó akár a kultúrhistória nagyjairól, akár az erdélyi népi és műépítészet emlékeiről. A Jeles házak című, albumszerű kötet lapjain a települések alfabetikus rendjében vonultatja fel a tágabban értelmezett Erdély területén a legkorábbi időktől a 18. század végéig épült műemlékeket. Cseh Gusztáv hatvan lapja természetesen "önkényes" válogatás abból a mérhetelen bőségből, amelyet a török hódítás pusztításaitól megmenekült Erdély műemléki gazdagsága jelent, de ez az önkényesség érezhetően célirányos, hiszen az ábrázolt építmények jelentős hányada nemcsak építészettörténeti jelentőségű, hanem kultúrhistóriai vonatkozásokat is hordoz (Déva vára, Mátyás szülőháza, a Kemény-vár, a Lázár-kastély, Vajdahunyad stb.) A képgyűjteményt betűrendes magyarázó jegyzék egészíti ki - lexikonszerű szócikkekbe sűrítve - a műemlékekről szóló legfontosabb tudnivalókat. A bibliofil igényeket is kielégítő kötet fontos művelődéstörténeti dokumentum.

további képek