Nagy István életrajza:
Munkáscsaládban született, a Fellegvár sziklalakásainak egyikében, a Sáncalján nőtt fel. Az elemi iskola ötödik osztályát félbehagyva asztalosmesterséget tanult. 1920-ban a gyufagyárban inassztrájkot szervezett, 1922-ben a bútorgyárban szakszervezeti főbizalminak választották. Vándormunkásként dolgozott Bukarestben, Brăilán és Galacon. Visszatérve Kolozsvárra bútorasztalos lett és részt vett a Román Munkássegély szervezésében. 1933-34-ben Józsa Bélával szerkesztette és írta az Írjatok! című kommunista szépirodalmi lapot. Munkásmozgalmi tevékenysége következtében megjárta Jilava és Doftana börtöneit. 1940-ben munkaszolgálatra hívták be, majd Caracalba internálták. 1943-ban részt vett a szárszói konferencián. 1945-ben főszerkesztője volt a Képes Újságnak, 1945 után a Román Munkáspárt kolozsvári tartományi bizottságának tagja lett, majd nemzetgyűlési képviselő. 1948-1952 között a Bolyai Tudományegyetem tanára és rektoraként működött. 1952-ben felfüggesztették párttagságát azzal az indokkal, hogy együttműködött a fasiszta népi írókkal. 1954-ben rehabilitálták, 1955-ben állami díjjal tüntette ki.
(Forrás: Wikipédia)