Viktor Jerofejev a kortárs orosz irodalom “fenegyereke”, az 1979-es Metropol-botrány óta az egyik legjelesebb képviselője a “másik irodalomnak” is nevezett posztrealista, naturális irányzatnak. A kegyetlen prózaként is elhíresült stílus, az általa hazugnak, és átideologizáltnak tartott “nagy szovjet irodalmat” mereven elutasítva, a testiség és szexualitás nyílt ábrázolásával hirdet szakítást az orosz kultúra, és irodalom álszemérmes, morális hagyományaival. Az irányzat képviselőinek nem titkolt szándéka a botránykeltés. A trágárságok, a nyílt szókimondás, a testi folyamatok irodalmi átértelmezése, és a szexualitás, perverzitás durva ábrázolásával sokkolnak az írásaikban, ahogy Viktor Jerofejev is teszi. Az író meglepően naturálisan ábrázolja az abberáltság megjelenését, és az emberi test működését: a szereplők nyílt természetességgel élveznek, esznek, maszturbálnak és ürítenek.