A Balázs Béla Stúdió, a „BBS” a ’80-’90-es évekig megkerülhetetlen fogalom volt egyetemista, értelmiségi és művész körökben. Most lép felnőtt korba az a generáció, amelyik már nem tudja, mi az a BBS, és nem is sejti, hogy a Balázs Béla Stúdió a világ filmművészetének páratlan, egyedülálló műhelye volt. 271 rendező, 50 év, 511 film – ez a Balázs Béla Stúdió számokban kifejezve. Műfajok tekintetében a teljes spektrumot felölelik az itt készült alkotások: kisfilmek, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs filmek, kísérleti filmek, experimentális filmek, videóművek, művészeti dokumentációk stb. A fiatalok szűk szakmai köréből 1959-ben létrejött filmklubot az Aczél György nevével fémjelzett kádárista kultúrpolitika emelte be a hivatalos filmgyártás rendszerébe 1961-ben. Szervezetbe tömörítve felügyelete alatt kívánta támogatni a Filmművészeti Főiskoláról kikerült fiatal filmművészeket. A BBS fiatal alkotói a kezdetektől a filmnyelv megújítására, a filmmel való kísérletezésre használták

„A BBS egy időzített bomba volt. A Stúdió szinte generációról generációra fokozatosan teremtette meg és tágította a nyilvánosságot, s tolta ki a politikai határokat. Nem következetesen és nem is teljesen tudatosan, de szemben állt a hivatalos filmgyártással, ahol kemény politikai cenzúra érvényesült. A BBS-ben minden generáció a saját esztétikai, tudati, elméleti arcára formálta a stúdió munkáját. Ez volt a legnagyobb erénye és demokratizmusának legmagasabb foka”. (Dárday István filmrendező)

további képek