Raszputyin és a cárné szexuális viszonyával kapcsolatos legendából, hogy miféle orgiákat rendezett Raszputyin, és végül, hogy valójában hogyan gyilkolták meg 1916-ban… A szerző nemcsak az események homályos részleteit kutatja, hanem Raszputyin legnagyobb titkát, hitének különös erejét is, amellyel gyógyítani tudja Alekszejt, a hemofíliában szenvedő trónörököst, amellyel meghódította az örökkön rettegő, idegbeteg cárnét és még számtalan orosz arisztokrata nőt, miközben gyilkos ellenségeket is szerzett magának, akik Oroszország megrontóját és elpusztítóját látták benne. A cár és a cárné azonban a végsőkig kitartott mellette, hiába mesélt nekik számtalan bölcs és megbízható ember – politikusok, egyházi vezetők – a vad részegeskedésekről, orgiákról, hiába olvashatták a titkosrendőrség jelentéseit, amelyek pontosan leírták Raszputyin viselt dolgait. Vajon miért? Mi volt Raszputyin hitének különös titka, amely majdhogynem Oroszország tényleges uralkodójává tette, s máig is életben tartja legendáját? Radzinszkij szerint főhőse az orosz néplélek és néphit egy sajátos, félig-meddig pogány vonását testesítette meg: olyan „szent eszelős” volt, aki a legalantasabb emberi ösztönöket szabadította fel magában azért, hogy ő maga megtisztulhasson, s a világ szembenézhessen önnön bűneivel… A test kísértései azonban egyre erősebbnek bizonyultak, s a megtisztulás egyre reménytelenebbnek. Radzinszkij Raszputyinja „eleven”, mert most először szólalnak meg azok a dokumentumok, amelyek megőrizték mind az ő, mind a környezetébe tartozó emberek szavait, s azért is, mert a mai Oroszországban „lapos és közönséges” mítosz alakult ki „a cárról és Raszputyin muzsikról, az igazi orosz eszmék, az ortodoxia és az egyeduralom védelmezőiről”.