Fenyő István : Az Aurora - Egy irodalmi zsebkönyv életrajza

Sorozat: Irodalomtörténeti füzetek 4.
Példányszám: 700

A nagy színpadi sikerek után Kisfaludy Károly új vállalkozásba kezd és új műfajjal próbálkozik: 1821-től haláláig szerkeszti az Aurora című zsebkönyvet, és elbeszéléseket ír. A zsebkönyv kiadását 1821-ben Trattner kiadó farsangi vacsoráján határozták el; a szerkesztésért Kisfaludy Károly évi hétszáz forint tiszteletdíjat kapott. Az Aurora első kötete még ez év végén megjelenik, 1822. évi dátummal. Igaz Sámuel már az előző évben kiadta Bécsben Zsebkönyvét, mely 1822-től Hébe címmel jelent meg; Kisfaludy számára előnyösebb volt, hogy az Aurorát az ország középpontjában szerkesztette. Az első két kötetben a legismertebb írókat vonultatta föl, ezek a kötetek a kor irodalmának összefoglaló képét nyújtották, még nem jelöltek új irányt. De már az almanach felhívásában újszerű követelményt jelent be a szerkesztő, azt hogy "tárgyai mind eredeti magyar elmeszülemények". Az Aurora köteteit díszítő metszetek is (egyébként nem nagy művészi értékűek) eltérnek a többi korabeli kiadványtól, t. i. nem antikos-mitologikus illusztrációk, hanem magyar tárgyúak. (Egy részük Kisfaludy Károly munkája.) Az Aurorában tehát kezdettől fogva érvényesül a klasszicista iránytól eltérő két elv: az eredetiség és a nemzeti jellegű művészet igénye. Tartalma – akárcsak az egykorú német almanachoké – csupa szépirodalom: a szerkesztő a literatúrát elválasztja a tudóskodástól.