A Vonneguthoz vagy Salingerhez hasonlított John Irving a mai amerikai próza egyik legjellegzetesebb képviselõje. Felkavaróan szellemes, vitára indító regénye a harmadik, amelyet magyarul is olvashatunk. A 20. sz. elején Amerikában, a kanadai határ közelében elterülõ vadonban kisváros születik a semmibõl. St. Cloud's létezését egy egy papíripari társaságnak köszönheti, amely az ipari forradalom nevében letarolja az õserdõt ezen az isten háta mögötti szegleten. Amikor aztán kivágtak minden fát, a cég odébbáll, s nem marad más hátra, csak a vasútállomás, az egykori fûrésztelep romjai, no meg az árvaház. Ezen a különös helyen kezdõdik Homer Wells odisszeája. Õ az egyetlen árva, akinek sehogy sem sikerül nevelõszülõkre találnia, így sosem szakad el végleg az árvaháztól, és azt tekinti igazi otthonának. Wilbur Larch, az árvaház alapítója és orvosa, aki felelõsséget érez Homer iránt, maga mellé veszi a fiút, és megtanítja mindarra, amit õ tud. Arra is, hogy a törvény tilalma ellenére miként lehet segíteni a bajba jutott fiatal vagy többé-kevésbé fiatal nõkön. Miközben igyekszik szeretõ családot találni minden árvának, és addig is embert faragni belõlük, ítélkezés nélkül szabadítja meg nem kívánt magzatuktól az asszonyokat. A tanítvány nem így látja a dolgot és a két férfi útjai szétválnak. Homer Wells elhagyja az árvaházat, elszegõdik egy almáskertbe, ahol megismeri a szerelmet is. Itt véget is érhetne a történet, az élet azonban nem ilyen egyszerû. Homer beleszeret legjobb barátja szerelmébe, és a sors kegyetlen fintora, hogy a háború hozza össze a szerelmeseket. Ettõl még jobban összekuszálódnak a dolgok, és a legtisztább érzések is maszatosak lesznek. A történet hõseinek elõbb-utóbb szembe kell nézniük önmagukkal, hogy tisztázhassák, hová is tartoznak.