Hol lehet otthon az ember? Hogy maradhat tiszta úgy, hogy közben ne fogyjon el körülötte a levegő? Szeretheti-e az ember a hazáját, ha az éppen vajmi kevéssé szerethető? Csupa olyan kérdés, amely a korábbi Maalouf-művekben is fölmerül, s amelyeket mostanában a magyar olvasó is egyre gyakrabban tehet fel magának.

A Libanonból elszármazott világhírű francia író, Amin Maalouf legújabb regényének főhőse a Franciaországban élő keresztény arab történész, Adam, aki az 1970-es években, a polgárháborús zavargások idején hagyta el hazáját. Adam húsz év múltán – egy haldokló egykori barát telefonhívására – hazalátogat, és megpróbálja számba venni, mi lett az 1970-es években egymástól elválaszthatatlan, baloldali eszméktől fűtött, idealista fiatalemberek sorsa. Hogyan csinált karriert elveit feladva az, aki otthon maradt? Hogyan él sikerei ellenére számkivetve az, aki a kivándorlást választotta? Apránként kirajzolódik előttünk egy valaha sokszínűségével tüntető, elbűvölő vidék megannyi súlyos társadalmi konfliktusa és jóvátehetetlen egyéni tragédiája. De Adam számvetésére is baljós árny vetül…