Fordította: Tandori Dezső.

Sorozat: Emlékezések.

Számadás ​egy korszakról, mely a benne élő nemzedékre súlyos megpróbáltatásokat mért, de technikai és kulturális csodáival, társadalmi változásaival elkápráztatta szemtanúit. S önvizsgálat is ez a könyv, egy humanista európai polgár önvizsgálata, aki szüntelenül és megbolydult lélekkel keresi a választ arra, hogy miféle erők juttathatták az emberiséget történelmének egyik mélypontjára, s hogy a „világ elborulásában” mekkora volt az írástudók felelőssége, s mit tehettek volna a két világégés ellen. A tegnap világa azonban nemcsak ennyi: korrajz és kultúrtörténet is, minden egyes fejezete önmagában is megálló, remekművű esszé. A pálytársakról és barátokról, a Rilkéről, Hofmannsthalról, Rolland-ról, Verhaerenről írt portrék, a Ferenc József-i „régi szép idők” Bécséről, kultúrájáról vagy a Párizsról és Londonról szóló részek összefüggő, egységes kompozícióvá szerveződnek az írói fegyelem, a szerkeszteni tudás eredményeképpen. A könyv izgalmas olvasmány, a szó legjobb értelmében. Izgalmas, mert aktuális mindaddig, amíg az emberiségnek van mit siratnia, van miért nosztalgiát éreznie, és van miért féltenie a jövőt.