Glant Tibor : A Szent Korona amerikai kalandja

A Szent Korona hazatérése, majd az azt követő amerikai-magyar kereskedelmi egyezmény megkötése a szocialista magyar diplomácia legnagyobb sikere volt a hetvenes években, sőt talán az egész hidegháborús korszakban; a hazahozatal egy jól szervezett csapatmunka eredménye volt, a magyar-amerikai együttműködés jó példája. Glant Tibor - a debreceni egyetem Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa - könyvének célja, hogy a Szent Korona 33 éves amerikai kalandját megismertesse az érdeklődő közönséggel, aktualitását pedig annak az ünnepségnek a 20. évfordulója adja, amelynek során Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Carter elnök személyes képviseletében Budapesten - az amerikai nép nevében - visszaszolgáltatta a regáliákat a magyar népnek. ; 1978. január 6-án délután négy órakor véget ért a magyar Szent Korona hosszú "kalandja": a magyar államiság jelvényegyüttese (a jogarral, a karddal, a palásttal és az országalmával együtt) 1945 és 1978 között az amerikaiak kezében volt. Hosszú utat tett meg azóta, hogy 1944 karácsonyán a németek által megszállt Várból Kőszegre menekítették, majd Szálasi utasítására 1945 márciusában a koronaőrök kivitték az országból. Kalandjának különböző állomásain ma már emléktáblák jelzik különös történetének stációit 1945 áprilisától, amikor a koronaőrség már német földön, Mattseeben egy ketté fűrészelt benzineshordóban elásta a regáliákat. Itt találta meg a 3. amerikai hadsereg felderítő osztaga, és előbb augsburgi táborukba, majd Heidelbergbe, Wiesbadenbe, Münchenbe, Frankfurtba és Friedbergbe - az Európai Parancsnokság különböző állomáshelyeire - szállították; csak 1953-ban vitték a koronázási ékszereket a Kentucky állambeli Fort Knoxba - és ott őrizték 1978 januári hazatéréséig. ; A szerző rekonstruálja a korona útját Amerikába érkezéséig, majd áttekinti a visszakövetelésével kapcsolatos akciókat is. Elemzi az amerikai-magyar diplomáciai-politikai kapcsolatok alakulását egészen a Carter-kormány hivatalba lépéséig, hiszen ezek a kapcsolatok döntően befolyásolták a Szent Korona körüli tárgyalások kimenetelét. A szerző hazai és amerikai múzeumokban, levéltárakban fölkutatott iratok a korona-kaland szereplőivel készített interjúk, lejegyzett elbeszélések, visszaemlékezések sorozatával dokumentálja a hazatérést egyengető "utolsó csata" egyeztetéseit, egészen a "szakmai átvételig", majd az átadási ünnepségig. Ismerteti az ún. Szent Korona-tan álláspontját, az amerikai és a magyar politika álláspontjait, valamint bemutatja a Szent Korona - immár hazai - "utótörténetét" 1978-tól napjainkig. ; Az azóta megjelenő szakirodalom, a Nemzeti Múzeum kiállítását tömegesen látogatók és nemzeti jelképünk egyaránt bizonyítják, hogy a Szent Korona valóban hazatért és része lett mindennapi életünknek. Glant Tibor kötete - fotódokumentációjával és szakirodalmi forrásjegyzékével - fontos összefoglalása nemzeti jelképünk történetének; nemcsak történeti szempontból lényeges szakmunka, de érdekes olvasmány is Magyarország legújabbkori históriáját illetően.