Példányszám: 1200.
220 szövegközti képpel, ábrával.

A szerző e munkában mindenekelőtt áttekinti az Amerikából származó növény kialakulását és újvilági elterjedését, majd nyomon kíséri az egész világon történő térhódítását. Hazánkban a XVII. század első felétől terjed, s különösen a század végén hódít; elsősorban a szegénység műveli, mert termelése nem kíván igaerőt. Elterjedésének részleteit, a gazdasági rendszerbe való beilleszkedését a szerző gazdag levéltári, történeti és nyelvészeti anyag alapján mutatja be.

Balassa Iván a továbbiakban végigkíséri a kukorica művelésének minden mozzanatát. A vetésnek, a kapálásnak, a betakarításnak, a raktározásnak és a morzsolásnak történeti fejlődését és mai néprajzi képét is megrajzolja. Teljes nyelvészeti apparátussal vizsgálja a kukorica részeinek, továbbá művelésének szókincsét, s mindehhez a környező népek anyagát is felhasználja. Komplex kutatási módszerének segítségével megállapítja, hogy az új növény délről részben románokon, részben különböző délszláv népeken keresztül jutott el hozzánk. Művelése és szókincse eleinte a gabonaneműekéhez állott közelebb, de később, különösen a kapitalista gazdálkodásban, az új növény kapás jellege egyre jobban kidomborodott.

Részletesen tárgyalja a kukorica hasznosításának kérdését is. E növény az emberi táplálkozásban elsősorban a korábbi pépes ételek helyére nyomult be. Manapság nálunk élelmezésre egyre kevesebb fogy belőle. Annál nagyobb a jelentősége az állattartásban, s e jelentősége napjainkban is egyre növekszik. A nagyszámú fényképpel, magyarázó rajzzal, elterjedési térképpel, szakmutatóval felszerelt munka az első olyan magyar néprajzi monográfia, mely anyagába történeti, gazdaságtörténeti és nyelvészeti anyagot is bevon; helyenként, a szükségnek megfelelően, statisztikai, gazdaság- és növényföldrajzi eredményeket is bemutat, s mindezt egy balkáni és közép-európai keretbe helyezi. Eredményei nemcsak a különböző szakemberek számára érdekesek: a mű mindazok részére hasznos olvasmány, akiket e ma a búzánál is nagyobb területen termelt szántóföldi növényünk története, néprajza érdekel.