Kenyeres István (szerk.) : A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei + CD melléklet

A Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum egyedülálló forráskiadvány kivitelezésére vállalkozott: egy kötetben kaptak helyet a budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Az egyedülálló kútfők a Pesti Mészároscéh és a Budai Mészároscéh, illetve az 1872 utáni jogutóda, a Budapest I–III. Kerület és Vidékének Mészáros Ipartársulata iratanyagában maradtak fenn. A dokumentumok a középkori Budapest céhes életében engednek bepillantást. A mészárosok középkori céhkönyve a főváros céhpolgárságának későközépkori életére jelent unikális forrást, mivel számos adatot tartalmaz a mészárszékek működésére, rendkívül jelentősek a benne fellelhető névsorok.

A tavaly elhunyt kiváló magyar középkorász, Kubinyi András posztumusz megjelent opusa a középkori budai mészároscéhet mutatja be. A források szerint Magyarországon a 14. század közepe táján alakultak, ugyanakkor a budai mészárosok 1481. évi privilégiuma IV. Béla egy bizonyos oklevelére hivatkozik. Elképzelhető, hogy az uralkodó rendezte a polgárok jogi helyzetét, de Kubinyi valószínűtlennek tartja, hogy a mészárosok már a 13. században céhet alkottak volna. A tanulmány a forrásokra támaszkodva részletesen taglalja a budai mészárosok kiváltságleveleit, alaposan elemzi vagyoni helyzetüket, a céh szervezetét, bemutatja a különböző mestereket. Kitért a demográfiai változásokra, statisztikai módszerekkel elemezte, hogy a mészárosok honnan biztosíthatták mesterségük utánpótlását. A céh mintául szolgált más városok céhei számára, a debreceniek el is „kérték” a fővárosiak privilégiumait.