A harmadik évezred kezdetén a liberalizmus letűnő szakaszában különös jelentősége van az örök értékű, de mesterségesen háttérbe szorított keresztény és konzervatív filozófiai gondolatoknak. Sorozatunk célja, hogy hiánypótló filozófiai és teológiai alapművek közkinccsé tétele mellett elősegítsük az új évezred világnézetének kialakítását, a ma emberének is üzenetet hordozó, a jövő számára is örök érvényű igazságokat tartalmazó keresztény és konzervatív gondolatokkal.
A sorozat induló kötete egy kitűnő magyar szerző, az igazságkeresés történetébe, a filozófiai gondolkodás rendszerébe és folyamataiba bevezető, számos világnyelven megjelent kézikönyve, amely világviszonylatban még ma is az egyik elismerten legkiemelkedőbb bölcselettörténeti mű.
A napjainkban napvilágot látó filozófiatörténeti munkák nagy részének két jellemző fogyatékossága van. Az egyes filozófusok műveit, szövegeit csupán kultúrtörténeti jelenségként ábrázolják, egyfajta kordokumentumnak tekintik, a filozófiai szövegek forráselemzésére és forráskritikájára nagy súlyt fektetnek, de a filozófiai gondolatok valóságértéke iránt kevés érdeklődést mutatnak. Ezért e műveken az objektív igazságkeresés helyébe a történelmi relativizmus és a nominalista szkepticizmus lép. A másik tipikus hiányosság a filozófiatörténeti munkák zömében a túlzott lexikalitás, és ezzel párhuzamosan a szisztematikus rendszerek bemutatásának hiánya. Az olvasókra zúdított adathalmaz közepette a rendszerbe foglalt filozófiai gondolatok nehezen követhetők. Az Európa-szerte ismert és nagyrabecsült néhai Kecskés Pál professzor műve mentes mindkét hiányosságtól. Nála az egyes filozófia iskolák nem úgy jelennek meg, mint a letűnt korok kultúrtörténeti különlegességei, nem is úgy, mint egymásnak szögesen ellentmondó ismerethalmazok, hanem a szerző mesterien érzékelteti a bölcselettörténet folyamában a főbb filozófiai problémák folyamatosságát. E műből kitűnik, hogy a filozófiatörténet az objektív igazság megközelítéséért folytatott monumentális küzdelem.
Kecskés Pál könyvének nagy érdeme az is, hogy történeti ismereteken kívül dióhéjban filozófiai alapvetést is nyújt, világosan, közérthető módon, fgy az olvasó nem vész el az adatok sűrűjében, és lehetővé válik számára, hogy ne csak filozófiai szövegeket ismerje, hanem filozófiai gondolatokat is.