SZOLNOK. Zsinagóga, látkép.

Postatiszta, [1915 körül]. Gerő Ignácz kiadása, Szolnok.

[A szolnoki zsinagóga: Az első zsidó családok 1830 körül telepedtek te Szolnokon. Előbb csak, mint vásáros kereskedők juthattak el a városba, de a fennálló rendeletek értelmében még az éjszaka beállta előtt távozniok kellett. 1818-ban már 60-80 család lakott Szolnokon és 1850-ben már meg is alakult a hitközség. Anyakönyvét 1851-től kezdve vezetik. Az első betelepülők kereskedelemmel foglalkoztak, de hamarosan kialakult az értelmiségi és hivatalnokréteg, tisztviselők, ügyvédek, orvosok, vállalkozók. A városközponttól a Tisza partjáig terjedő területen települnek le. Két templomuk, iskoláik, egyéb intézményeik voltak. 1927-ben 2500 fős közösség élt itt, ma is működik egy kis hitközség Kövesi Artúr elnök vezetésével. Zsinagóga (Koltói Anna u. 2.). A Tisza-parti ligetben álló nagyméretű reprezentatív zsinagóga ma kiállítási csarnok. Baumhorn Lipót építette 1898-ben. Az épület külső alaprajza téglalap alakú (19,83 X 34,19 m) a belső zsinagógai tér négyzetes (17,95 X 17,85 m). A tervezésnél a Lechner Ödön tanítvány Baumhorn alkalmazta mestere motívumrendszerét (a kupola nagyon hasonlít a Budapesti Iparművészeti Múzeum kupolájára), de alkalmazott olasz és német stíluselemeket is. Jellegzetességei a bejárati előcsarnok hármas íve, a hangsúlyos középtengely a nagy körablakok, a félköríves végződésű, szimmetrikusan elhelyezett ikerablakok. A belső térből az átalakítás során elhagyták a vallási szimbólumokat, a zsinagógák megszokott berendezési tárgyait, így csak a térkialakítás szépsége az eredeti. A belső tér kupoláját fejezetes oszlopok támasztják alá és körben látható az egykori női karzat.]

judaika