categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Századvég 1990/2. - Népiek és urbánusok - Egy mítosz vége?
- description
- additional information
A folyóirat első tanulmánya Karády Viktor történeti elemzése az Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá címmel. Karády szemléletesen bizonyítja, hogy az eltelt két évszázad során hogyan érvényesült a magyar nyelvű hatalmi elit szupremációs törekvése a nyelvi asszimiláción keresztül. Karády szerint ezt jól szolgálta az államnemzet koncepciója, eszerint mindenki hungarusnak tudhatta magát, aki lojális volt az államhoz, annak vezetőrétegéhez, és megtanult magyarul. A magyar liberális nemességnek ez a törekvése nem a kisebbségek kirekesztésével, hanem a nyelvi elmagyarosodáson keresztül érvényesülő asszimilációs társadalmi szerződéssel fejeződött ki. Ez a szerződés ugyanakkor liberális indíttatású, hiszen közös érdekviszonyokra épült, jogkiterjesztő volt, és befogadási készséget jelentett. Nem hallgatja el a tanulmány azt sem, hogy ezt a „szerződés” a konkurens nemzetállam-koncepcióval rendelkező nemzetiségiek kényszerítésként élték meg, súlyos konfliktusokba keveredve.
A folyóirat Nyikolaj Bergyajevtől közölt tanulmánya azt példázza, hogy az orosz gondolkodás történetében a narodnyik-szemlélettel együtt megjelenő utilitárius társadalom-, erkölcsfelfogás alapjaiban rombolta le és tette lehetetlenné a filozofálást mint önérvényű szellemi tevékenységet és mint az értelmiség önértelmezési kísérleteit.
Szilágyi Ákos (Népi urbánus …két jóbarát) „orosz távlatból” értelmezi a népi-urbánus ellentétet, mint a modernizációs folyamat megrekedésének következményét. Véleménye szerint a II. világháború utáni négy évtizedben a nemzeti tradíciónak és a modernizációs értékeknek új kombinációja jött létre, s ebben már nem lehet szembeállítani a modernizációt, mint „zsidó” ügyet a nemzeti tradícióval, csak akkor, ha a társadalom többségét tekintjük „zsidónak”. Így aztán a politikai antiszemitizmus, ami a választások során megjelenik, immár a „hülyék antikapitalizmusából” a „hülyék antikommunizmusává” vedlett.
A kötet következő írása Szabó Miklóstól a Weimari Köztársaságon belüli parasztromantikus harmadik útról szól, míg Heller Mária, Némedi Dénes és Rényi Ágnes; akik az 1963–86 közötti népesedési viták tartalomelemzését végezték el, sok érdekes következtetésre jutnak a „népiek” témamegjelenítési módja és a szakértők argumentációjának összevetéséből. Hamburger Mihály, és Várdy Péter interjúja Fejtő Ferenccel nagyon fontos adalékokkal szolgál az egész ellentét keletkezéstörténtéhez. Illyés sokarcúságáról, a Szép szóról, a két háború közti magatartásformákról megannyi nélkülözhetetlen részletet tud meg az olvasó.
A folyóirat Nyikolaj Bergyajevtől közölt tanulmánya azt példázza, hogy az orosz gondolkodás történetében a narodnyik-szemlélettel együtt megjelenő utilitárius társadalom-, erkölcsfelfogás alapjaiban rombolta le és tette lehetetlenné a filozofálást mint önérvényű szellemi tevékenységet és mint az értelmiség önértelmezési kísérleteit.
Szilágyi Ákos (Népi urbánus …két jóbarát) „orosz távlatból” értelmezi a népi-urbánus ellentétet, mint a modernizációs folyamat megrekedésének következményét. Véleménye szerint a II. világháború utáni négy évtizedben a nemzeti tradíciónak és a modernizációs értékeknek új kombinációja jött létre, s ebben már nem lehet szembeállítani a modernizációt, mint „zsidó” ügyet a nemzeti tradícióval, csak akkor, ha a társadalom többségét tekintjük „zsidónak”. Így aztán a politikai antiszemitizmus, ami a választások során megjelenik, immár a „hülyék antikapitalizmusából” a „hülyék antikommunizmusává” vedlett.
A kötet következő írása Szabó Miklóstól a Weimari Köztársaságon belüli parasztromantikus harmadik útról szól, míg Heller Mária, Némedi Dénes és Rényi Ágnes; akik az 1963–86 közötti népesedési viták tartalomelemzését végezték el, sok érdekes következtetésre jutnak a „népiek” témamegjelenítési módja és a szakértők argumentációjának összevetéséből. Hamburger Mihály, és Várdy Péter interjúja Fejtő Ferenccel nagyon fontos adalékokkal szolgál az egész ellentét keletkezéstörténtéhez. Illyés sokarcúságáról, a Szép szóról, a két háború közti magatartásformákról megannyi nélkülözhetetlen részletet tud meg az olvasó.
condition: | |
category: | Books > History > 20th Century, Politics > |
category: | Books > Newspapers, Magazines > |
category: | Books > Sociology > |
publisher: | Századvég, 1990. |
item number / ISBN: | 0024279 |
binding: | paperback |
pages: | 307 |
language: | Hungarian |