A Sió-parti nyárfás hőse egy képzelt, furcsa, budapesti középiskolai tanár. Egy bírósági idézésre utazik le a Sió-parti kisvárosba. Váratlanul megbetegszik, s néhány napot ott kell eltöltenie. Közben elterjed róla az a hír, hogy Szíriában kutatta az ősmagyarság nyomait, s visszakészül. Kiderül, hogy éppen ellenkezőleg, az a terve, hogy a kisvárosban marad, és ott akarja figyelni a napkeleti magyar élet nyomait és megnyilakozásait, Nyugat és Kelet határán, a nagyváros és a puszta elválasztó vonalának egy határállomásán. A regény meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar lélek a lenézett és sokszor gáncsolt, sokszor gáncsosnak ismert kisvárosban is az ősi magyar élet értékeit őrzi. Orbán Dezső mondanivalója érdekes figyelmeztetés arra, hogy amint a magyar pusztákon, tanyákon s később a falvakban megtaláltuk, ugyanúgy a kisvárosokban is megtalálhatjuk a magyar lélek és gondolkozás sajátosságát, érdekességét és értékeit.