Sorozat: A Janus Pannonius Múzeum füzetei 12.

Baranya megye északkeleti szegélyén, Pécsváradtól 3 km messzeségben fekszik Mecseknádasd község. Korábban Püspöknádasd, még előbb, így a középkorban, Nádasd volt a neve Nyugati határrészén, a falu szélső házaitól jó km-nyi távolságtól, magasabb hegyek között, hosszasan húzódik a délről környező völgyből mintegy 70 m magasságra emelkedő Várhegy, a falu telepesutód lakóinak nyelvén Schlossberg. Két kis patak fogja közre, amelyek nyugatról és északnyugatról indulván, a hegy keleti lábszegélyén egyesülnek.

1963-ban szakértők érkeztek Réka-várba, bár csak felderítő jellegű ásatásra. Papp László és csapata csak a legszükségesebb mértékben távolította el a törmelékréteget, és végül minden kutatóárkot visszatemettek.
A várudvaron 40-50 centiméter mélyen állapították meg az egykori járószintet – jó pár régi kutatóárok mellett. Az alaprajzból kiindulva Rák vár 13. századi lehet, esetleg kicsit még korábbi. Épületek középtájon, és a délnyugati falhoz támaszkodva álltak, de számuk és nagyságuk elenyésző a vár területéhez képest. A külső várudvar pedig üres! Ez meglehetősen furcsa, ezért elképzelhető, hogy a várat nem fejezték be… Ám a leletek szerint – vastőr, sarkantyú, bronzgyűrű, csat, nyílhegyek, korsók – Rák várban élet, sőt katonai élet folyt a 14-15. században.