Pongrátz Ödön (Aláírt pld.)

Aláírt példány.

A második háború utolsó esztendejében a népes Pongrátz-család Szamosújvárról Magyarországra költözött, itt, Soroksáron érte őket a forradalom, s mind a hat fiú – de kiváltképp Gergely, Ernő, Ödön és Kristóf (akit rejtélyes okokból Bandira keresztelt át a család) – részt vett huszadik századi történelmünk legjelentősebb eseményében, az ötvenhatos forradalomban és szabadságharcban. A ma már legendákkal övezett Corvin köz főparancsnokává Pongrátz Gergelyt választották, de a helyszínt Ödön és Bandi találták meg, s jelentős szerepük volt abban is, hogy a mindennapok lőszer–élelem-utánpótlása és a jókedvű fegyelem ott folyamatos volt. A tárgyalások zömét Ernőre és Ödönre bízták a Corvin köziek, így aztán érthető, hogy a szabadságharc leverése után a megtorlás elől a teljes családnak nyugatra kellett menekülnie.

Ötvenhat hősei lassan mind elmennek közülünk. Az életben maradottak, a kivégzésektől megmenekülők már mind távozóban, az egykori legendás pesti srácok is közelítenek hetvenedik életévükhöz. A Corvin köz főparancsnoka tavaly halt meg, s az ő halála után bátyja, Pongrátz Ödön vette föl az öccse kezéből kiesett lyukas zászlót, hazaköltözött Amerikából, és most már ő fogadja a Kiskunmajsai Ötvenhatos Múzeum látogatóit és a nyári diáktáborok résztvevőit.