Ez a gyűjteményes tanulmánykötet a magyarországi török hódoltság korának két ritkábban vizsgált témakörével, a nemzet egyik sorskérdésének számító népesedés-, ill. a hódítók gondolkodásmódjának jobb megismerését segítő közigazgatás-történettel foglalkozik, főként oszmán források bevonásával. A demográfiai indíttatású cikkek élére a szóban forgó teljes időszakon átívelő dolgozat került, mely fontos új eredményeket mutat fel, többek között az összlakosság száma, a népsűrűség, az átlagos településnagyság, a városi lakosság aránya, a falupusztásodás és a nemzetiségi összetétel vonatkozásában. Ezt a Budai szandzsák népmozgásáról szóló írás követi. Buda és Esztergom 16-17. századi életének felvillantása után két Békés megyei település, Csaba és Elek lakóinak és gazdasági körülményeinek aprólékos tárgyalása kap helyet. Végül a Temesvári ejálet 18. századi viszonyaiba pillanthatunk be. A közigazgatási témát a törökök stratégiai elképzeléseivel kapcsolatos megfigyelések nyitják, egyrészt a vilájetek és a szandzsákok létrehozásakor alkalmazott elvek, másrészt a legfőbb bevételeket biztosító városok jövedelmeinek a szultán és a tartományi vezetők közötti szétosztása szempontjából. Három alkormányzóság bégjeinek lehető legteljesebb felsorolása után a végeken szolgáló néhány meghatározó személyiség alapos pályarajza olvasható, sokszor napra pontosan feltárt kinevezési dátumokkal.