kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Neckel, Gustav : Ógermán világkép
- leírás
- további adatok
A könyv borítója ázás miatt foltos és a lapok hullámosak.
A kiadvány Karl Gustav Paul Christoph Neckel (1878. január 17. – 1940. november 24.) professzor, germán és skandináv középkorkutató két tanulmányát tartalmazza, amelyek színes, összefoglaló képet festenek a germán hagyomány világnézeti alapvetéseiről, a sorsba vetett hitről, a sors elleni, becsülendő küzdelemről, a világ teremtéséről és annak pusztulásáról, a kereszténység előtti germán vallásról, a germán istenekről, az istenek és az emberek viszonyáról, barátságáról, küzdelmeikről.
"Germánia veszélyekkel és bizonytalansággal teli föld volt. A természet áradásokkal és vándordűnékkel fenyegette a valószínűleg még teljesen védtelen partokat, az őserdő ragadozók tömkelegének adott otthont, kitaszítottak garázdálkodtak, az ember sehol sem lehetett biztonságban a zsákmányra éhező csapatok vagy földet kereső népek támadásaitól, s számtalanul voltak olyanok, akik nyílt vagy szunnyadó ellenségeskedésbe bonyolódtak közelebbi vagy távolabbi szomszédjaikkal. Az efféle körülményeknek Ragnarök-hangulatot és Ragnarök-képzeteket kellett kelteniük. Ha az egyes települések előbb-utóbb áldozatul estek az elemeknek vagy az ellenségnek, miért járt volna jobban az egész világ? A germánok azonban nem húzták be fülüket-farkukat sóhajtozva és panaszkodva a sors csapásai miatt, hanem egyenesen szembeszálltak velük, eltökélten, hogy elhárítják, vagy ha az ellenség felülkerekedett rajtuk, becsülettel estek el, s e férfias dac volt számukra az élet valódi gyönyöre. Isteneik, akik a barátaik is voltak, szintén így gondolkoztak. Az ellenszegülés számukra is magától értetődő volt, nem pusztán az ígéretes, hanem még inkább a kilátástalan küzdelmekben."
A kiadvány Karl Gustav Paul Christoph Neckel (1878. január 17. – 1940. november 24.) professzor, germán és skandináv középkorkutató két tanulmányát tartalmazza, amelyek színes, összefoglaló képet festenek a germán hagyomány világnézeti alapvetéseiről, a sorsba vetett hitről, a sors elleni, becsülendő küzdelemről, a világ teremtéséről és annak pusztulásáról, a kereszténység előtti germán vallásról, a germán istenekről, az istenek és az emberek viszonyáról, barátságáról, küzdelmeikről.
"Germánia veszélyekkel és bizonytalansággal teli föld volt. A természet áradásokkal és vándordűnékkel fenyegette a valószínűleg még teljesen védtelen partokat, az őserdő ragadozók tömkelegének adott otthont, kitaszítottak garázdálkodtak, az ember sehol sem lehetett biztonságban a zsákmányra éhező csapatok vagy földet kereső népek támadásaitól, s számtalanul voltak olyanok, akik nyílt vagy szunnyadó ellenségeskedésbe bonyolódtak közelebbi vagy távolabbi szomszédjaikkal. Az efféle körülményeknek Ragnarök-hangulatot és Ragnarök-képzeteket kellett kelteniük. Ha az egyes települések előbb-utóbb áldozatul estek az elemeknek vagy az ellenségnek, miért járt volna jobban az egész világ? A germánok azonban nem húzták be fülüket-farkukat sóhajtozva és panaszkodva a sors csapásai miatt, hanem egyenesen szembeszálltak velük, eltökélten, hogy elhárítják, vagy ha az ellenség felülkerekedett rajtuk, becsülettel estek el, s e férfias dac volt számukra az élet valódi gyönyöre. Isteneik, akik a barátaik is voltak, szintén így gondolkoztak. Az ellenszegülés számukra is magától értetődő volt, nem pusztán az ígéretes, hanem még inkább a kilátástalan küzdelmekben."