kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Wölfflin, Heinrich : Művészettörténeti alapfogalmak - A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben
- leírás
- további adatok
Fordította Mándy Stefánia.
A híres svájci művészettörténész a bázeli, majd a berlini egyetemen tanított, Zürichben halt meg, számos alapvető művészettörténeti, elméleti írással gazdagította a szakirodalmat. Ezek közül a Művészettörténeti alapfogalmak a legjelentősebb, már első megjelenésekor is heves támadások érték, részben a szellemtörténészek, részben a pozitivisták részéről, s a mű körül évtizedekig folytak viták, ugyanakkor számos kiadást ért meg. ; A mű céljáról maga Wölfflin így vall: „szilárdabb alapokra kell helyzeni a műalkotások művészettörténeti jellemzését, nem az értékítéletet – erről itt egyáltalán nincs is szó –, hanem a stílus jellemzését”. Olyan fogalmi rendszert keres, mellyel kiküszöbölheti az eltérő szóhasználatból eredő veszélyeket. „A művekben rejlő, belőlük kifelé ható erőt akarja láttatni, hogy ebből a végső törvényeket levonja” – írja az előszóban Zádor Anna. Demonstrálási területe a reneszánsz, a klasszicizmus és a barokk (bár a kötet végén kitér a mű keletkezési idejében kivirágzó impresszionista stílusra is). Fő bizonyítékait a festészetben kívánja az olvasó elé tárni, ezt a területet tartva mondanivalója szempontjából alkalmasabbnak, bár a szobrászat és építészet kérdéseit is érinti. Alapfogalmai formai jellegűek: linearitás és festőiség, síkszerűség és mélység, zárt és nyitott forma, sokszerűség, egység, világosság és homály. Fogalompárjait nem korlátozza sem valamely konkrét ország művészetére, sem meghatározott művészi felfogásra, stílusra. A mű mikor, mit és hogyan emel ki mondanivalója alátámasztásául? – erre a kérdésre keresi Wölfflin alapos elemzéseken keresztül a választ.
A híres svájci művészettörténész a bázeli, majd a berlini egyetemen tanított, Zürichben halt meg, számos alapvető művészettörténeti, elméleti írással gazdagította a szakirodalmat. Ezek közül a Művészettörténeti alapfogalmak a legjelentősebb, már első megjelenésekor is heves támadások érték, részben a szellemtörténészek, részben a pozitivisták részéről, s a mű körül évtizedekig folytak viták, ugyanakkor számos kiadást ért meg. ; A mű céljáról maga Wölfflin így vall: „szilárdabb alapokra kell helyzeni a műalkotások művészettörténeti jellemzését, nem az értékítéletet – erről itt egyáltalán nincs is szó –, hanem a stílus jellemzését”. Olyan fogalmi rendszert keres, mellyel kiküszöbölheti az eltérő szóhasználatból eredő veszélyeket. „A művekben rejlő, belőlük kifelé ható erőt akarja láttatni, hogy ebből a végső törvényeket levonja” – írja az előszóban Zádor Anna. Demonstrálási területe a reneszánsz, a klasszicizmus és a barokk (bár a kötet végén kitér a mű keletkezési idejében kivirágzó impresszionista stílusra is). Fő bizonyítékait a festészetben kívánja az olvasó elé tárni, ezt a területet tartva mondanivalója szempontjából alkalmasabbnak, bár a szobrászat és építészet kérdéseit is érinti. Alapfogalmai formai jellegűek: linearitás és festőiség, síkszerűség és mélység, zárt és nyitott forma, sokszerűség, egység, világosság és homály. Fogalompárjait nem korlátozza sem valamely konkrét ország művészetére, sem meghatározott művészi felfogásra, stílusra. A mű mikor, mit és hogyan emel ki mondanivalója alátámasztásául? – erre a kérdésre keresi Wölfflin alapos elemzéseken keresztül a választ.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Művészettörténet > |
kategória: | Könyv > Lexikon, Kézikönyv > |
kiadó: | Magyar Könyvklub, (2001) |
cikkszám / ISBN: | 9789635472956 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 256, [72] t. |
könyv nyelve: | magyar |