Vihar előtti csendben, 1936-ban íródott a nácizmus elől 1933-ban Magyarországra emigrált német író műve, amelyben Moses Mendelssohn, 18. századi, meghatározó jelentőségű német zsidó filozófus (akkoriban különösképpen) példaértékű sorsát dolgozza fel.
Mendelssohn, aki szegény zsidó írnok fiaként látta meg a napvilágot, a korszak egyik legkiemelkedőbb, legkarizmatikusabb gondolkodói közé sorolható. Pályafutását Issak Bernhard selyemgyáros gyermekeinek házitanítójaként kezdte, ám ebben az évben sorsdöntő találkozásra került sor életében: megismerkedett Gotthold Ephraim Lessinggel, aki nemcsak a rokonlelket, a barátot ismerte fel benne, hanem a korszakalkotó gondolkodót is.
Miután Lessing bevallottan róla mintázta A bölcs Náthán című művének figuráját, Mendelssohn előtt megnyíltak az akkori német szellemi elithez vezető ajtók, olyannyira, hogy Nagy Frigyes mentesítette a zsidókat akkoriban sújtó korlátozások alól és megkapta a Porosz Tudományos Akadémia irodalmi díját is.

A filozófus legtöbbet a németországi és európai zsidóság polgári-asszimilációs folyamatának megvalósulásáért, a zsidóságon belüli felvilágosodásért (haszkala), illetve a judaizmus és a felvilágosodás eszméjének összeegyeztetéséért tett.
A szerző neki állított emléket életrajzi művével, amelyben Mendelssohn személyes sorsát és pályafutásának alakulását követhetjük nyomon.

Kiadói, aranyozott, egészvászon sorozat-kötésben, az első kötéstáblára ragasztva Gondos Sándor Modern zsidó könyvkereskedésének papírvignettája.