"Ponyva-persziflázs tehát Queneau regénye. Egyben - meglehetősen bizarr módon - történelmi regény is: az 1916-os dublini Húsvéti Felkelésnek, a modern ír nemzet és állam születésének, az országalapítás azóta glóriával övezett szent ünnepének az idején játszódik, a felkelés egyik - természetesen fiktív - epizódját beszélik el. A történet: fegyveres forradalmárok kis csapata nyomul be az egyik dublini postahivatalba. A hivatalvezetőt, aki férfi, rövid úton elintézik, és a posta alkalmazottait, akik mind nők, kiterelik az épületből. Egyetlen kivétellel: az egyik postáskisasszony, Gertie Girdle, aki - szemben a töbiekkel - angol-ír családból való és britnek tartja magát, épp a női vécében tartózkodik, amikor a fegyveresek alfoglalják az épületet, s csak később kerül elő onnan. A felkelők - egytől-egyik a forradalom tisztaságának apostolai, a jövő oltárára heylezett véráldozat lánglelkű aszkétái - egy darabig kerülgetik Gertie-t, de idealizmusukat hamarosan legyűri a kéjvágy (...)" Takács Ferenc utószavából