A monográfia Magyarország újabbkori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. A dualista Habsburg-monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban, előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve, az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti újabb alakulásainak. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát.