kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Magyar Műhely 32. szám VIII. évf.
- leírás
- további adatok
Benne többek között Weöres Sándor versei, Hanák Tibor tanulmánya Wittgensteinről, Nagy Pál tanulmánya: A naturalizmustól a POP-ART-ig.
A képzőművészeti részben Csernus Tibor, Gyémánt László, Kondor Béla és Szabó Ákos munkái. 1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot az 1956 után Nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Alapító szerkesztői – Nagy Pál, Papp Tibor – kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak benne. Céljuk az volt, hogy korrigálják a korabeli magyar irodalom értékskáláját: olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. Fűzve, kiadói borítékban, a fedőlapot Éliás Erika tervezte.
A képzőművészeti részben Csernus Tibor, Gyémánt László, Kondor Béla és Szabó Ákos munkái. 1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot az 1956 után Nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Alapító szerkesztői – Nagy Pál, Papp Tibor – kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak benne. Céljuk az volt, hogy korrigálják a korabeli magyar irodalom értékskáláját: olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. Fűzve, kiadói borítékban, a fedőlapot Éliás Erika tervezte.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Újság, Folyóirat > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Kortárs magyar szépirodalom > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kategória: | Könyv > Művészet > Képzőművészet > |
kiadó: | Magyar Műhely, 1969 március 15. Párizs, |
cikkszám / ISBN: | 0055194 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | [1] p. + [1] tábl. (ff. fotó Weöres Sándorról) + 64 p. |
könyv nyelve: | magyar |