A terjedelem felét meghaladó első ciklus interjúiban Nemes Nagy Ágnes elsősorban önmagáról nyilatkozik: gyermekkoráról, művészi kialakulásáról, pályájáról és elképzeléseiről. Részletesen és érzékletesen, őszintén és kendőzetlenül. A gyermekkori lakást és környékét, a Baár-Madasban eltöltött, lázas iskolaéveket, Áprilyt, a világháború idején Szerb Antal és Halász Gábor alakját, a háború zűrzavarát, megpróbáltatásait éppúgy fölidézik a szabadon áradó, konkrétságukban is jellemző emlékek, mint az ifjúkori szellemi tájékozódás irányát, az első versek világát, az Újhold-nemzedék mibenlétét, összetettségét, az olasz és francia tanulmányút tanulságait, az ötvenes évek nyomasztó légkörét, fordítói kényszerűségét vagy a későbbi idők alkotói kibontakozását, a környezet ihlető hatását, az utazások, fölismerések és élmények máig termékenyítő mivoltát. Természetesen a mostani könyvben is szerepelnek mások műveit elemző, filmeket ismertető vagy egy-egy figyelemre méltó tényt, szempontot fölvető, csevegő hagvételű, rövidebb írások, s ezekben a korábban már megcsodált közvetlenséggel és megfontoltsággal beszél Nemes Nagy Ágnes mindennapjaink gyötrő vagy fölemelő dolgairól.