Sorozat: Magyar Panteon.

Veress Miklós (1942 – 2019) költő, irodalmi szerkesztő (Mozgó Világ 1975-1981) az Élet és Irodalom főmunkatársa részére dedikált példány.

Agárdi Péter (1946 –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. 1970-1975 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, közben 1972-1975 között a Látóhatár című folyóirat szerkesztője is volt. 1975-től 10 éven át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa volt. 1991-2010 között a Magyar Tudományos Akadémia Lukács György Archívumának tudományos főmunkatársa volt.
2020 nyaráig több mint 620 publikációja látott napvilágot, egy részük tudományos könyv, tanulmány és recenzió, másik részük tudományos ismeretterjesztő, illetve publicisztikai írás. Munkásságának van egy „hagyatékgondozói” profilja is, ami kéziratőrzési és -gondozási, sajtóarchiválási, könyvszerkesztői teendőket jelent. A jogörökösök és kiadók által felkérve a következő személyek részleges vagy teljes hagyatékának, archívumának a rendezését végezte és végzi: Fejtő Ferenc, Révai József, Illés László, Gyurkó László, Fekete Sándor, Aczél György, Király István, Pándi Pál, Veress Miklós.

"Csillogó tehetségű és műveltségű, bámulatosan széle látókörű és intelligenciájú, pedagógiai éthosszal, népművelői, művelődéspolitikusi szenvedéllyel "megáldott" és "megvert", érzékeny, vívódó alkatú egyénisége egy progresszív szellemiségű nagy értelmiségi generációnak: Kunfi Zsigmond.
Annak a nemzedéknek a tagja, amelyik éppen száz éve, a 20. század legelején tűnik fel szinte a semmiből és robban be a magyar szellemi élebe, hogy radikálisan átalakítsa,modernizálja, európaiabbá, vagyis korszerűen nemzetivé formálja át a hazai tudomány, művészet, oktatásügy, filozófia, közmorál, irodalom és nem utolsósorban a társadalompolitikai gondolkodás világát. Vagy legalábbis: hogy kísérletet tegyen rá. Szuverén egyéniségek és alkotók, akik ugyanakkor szenvedélyesen figyeltek egymásra és a társadalmi mozgásokra; intenzív kölcsönhatásban, együttműködésben és vitában voltak a kor politikai tendenciáival, szorosabb-lazább szövetségben az antifeudális polgárosodás, a liberális demokrácia, a szocializmus értékei és távlatai iránt elkötelezett csoportosulásokkal." - Agárdi Péter