kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Gelencsér Gábor : Közelkép - Portrék, témák, formák a magyar film történetéből
- leírás
- további adatok
A kötet három aspektusból nyújt betekintést a magyar film összetett és változatos történetébe: alkotói portrékat rajzol, témákat jár körbe, formamegoldásokat vizsgál.
Az alkotói portrékban az 1945 utáni filmtörténet fontos rendezői és korszakai jelennek meg Fábri Zoltántól Jancsó Miklósig, a magyar film 1953 utáni újjászületésétől az ezredfordulóig.
Az igen szerteágazó témák filmkultúránk sokszínűségét bizonyítják, hiszen fontos filmek készültek történelmi traumáinkról (első világháború, holokauszt), a hatvanas évek gazdasági reformjának meghatározó szereplőiről, a mérnökökről, majd az azt követő pangást kifejező, válságba jutott karakterekről, de vallási motívumok is felfedezhetők bizonyos alkotásokban, a kortárs filmben pedig különös érzékenységű személyes sorsokkal találkozhatunk.
A formák tekintetében olyan sajátos történetmondó eljárásokról olvashatunk, mint az időrend felbontása, továbbá a magyar film legnépszerűbb műfajának, a vígjátéknak, valamint az igen ellentmondásos helyzetben lévő bűnügyi filmnek az alakulása az egymást követő korszakokban. Végül a rendszerváltás körül készült munkákban és a kortárs film számos darabjában a társadalmi mozgások formai következményeit kísérhetjük figyelemmel.
Gelencsér Gábor (1961) az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének docense. Fontosabb önálló kötetei az elmúlt évekből: Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok (2014); Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között (2015); Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei (2016); Magyar film 1.0 (2017).
Az alkotói portrékban az 1945 utáni filmtörténet fontos rendezői és korszakai jelennek meg Fábri Zoltántól Jancsó Miklósig, a magyar film 1953 utáni újjászületésétől az ezredfordulóig.
Az igen szerteágazó témák filmkultúránk sokszínűségét bizonyítják, hiszen fontos filmek készültek történelmi traumáinkról (első világháború, holokauszt), a hatvanas évek gazdasági reformjának meghatározó szereplőiről, a mérnökökről, majd az azt követő pangást kifejező, válságba jutott karakterekről, de vallási motívumok is felfedezhetők bizonyos alkotásokban, a kortárs filmben pedig különös érzékenységű személyes sorsokkal találkozhatunk.
A formák tekintetében olyan sajátos történetmondó eljárásokról olvashatunk, mint az időrend felbontása, továbbá a magyar film legnépszerűbb műfajának, a vígjátéknak, valamint az igen ellentmondásos helyzetben lévő bűnügyi filmnek az alakulása az egymást követő korszakokban. Végül a rendszerváltás körül készült munkákban és a kortárs film számos darabjában a társadalmi mozgások formai következményeit kísérhetjük figyelemmel.
Gelencsér Gábor (1961) az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének docense. Fontosabb önálló kötetei az elmúlt évekből: Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok (2014); Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között (2015); Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei (2016); Magyar film 1.0 (2017).
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Film, Színház > |
kiadó: | Gondolat, 2022 |
cikkszám / ISBN: | 9789635562213 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 434 |
könyv nyelve: | magyar |