kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Habermas, Jürgen : Kommunikatív etika
- leírás
- további adatok
A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete.
Sorozat: Politológiai füzetek III.
E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé…A kommunikatív etika alapelve kimondja, hogy csak azok a normák méltóak az intézményesítésre (vagy arra, hogy tényszerű fennállásukat elfogadjuk), amelyek „érvényességi köre általános elismerést válthat ki… Az egyetemesítés alapelve ugyanis arra szolgál, hogy mindazokat a normákat, amelyek partikuláris, tehát nem általánosítható érdekeket testesítenek meg, mint nem-konszenzusképeseket kizárjuk” a végső döntés alternatívái közül…Az univerzális pragmatika bizonyítani igyekezett azt a tételt, miszerint a cselekvési normák igazolására vonatkozó kérdés megegyezik azzal a kérdéssel, hogy: „Miképpen lehet érvek segítségével igazolni a cselekvési nomákkal összefonódó érvényességű igényt?”… a gyakorlati-erkölcsi kérdések éppúgy „igazságra képesek”, azaz érvelő vitában mérlegelhetők, mint az elméleti problémák. Természetesen más az érvelés szerkezete az igazság- és megint más a helyességigények megokolásakor. „A kijelentések igazságának mércéje: egy felfogáshoz való egyetemes hozzájárulás lehetősége, míg egy ajánlat és/vagy figyelmeztetés helyességének mércéje: egy felfogás tekintetében való egyetemes egyetértés lehetősége.”
Sorozat: Politológiai füzetek III.
E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé…A kommunikatív etika alapelve kimondja, hogy csak azok a normák méltóak az intézményesítésre (vagy arra, hogy tényszerű fennállásukat elfogadjuk), amelyek „érvényességi köre általános elismerést válthat ki… Az egyetemesítés alapelve ugyanis arra szolgál, hogy mindazokat a normákat, amelyek partikuláris, tehát nem általánosítható érdekeket testesítenek meg, mint nem-konszenzusképeseket kizárjuk” a végső döntés alternatívái közül…Az univerzális pragmatika bizonyítani igyekezett azt a tételt, miszerint a cselekvési normák igazolására vonatkozó kérdés megegyezik azzal a kérdéssel, hogy: „Miképpen lehet érvek segítségével igazolni a cselekvési nomákkal összefonódó érvényességű igényt?”… a gyakorlati-erkölcsi kérdések éppúgy „igazságra képesek”, azaz érvelő vitában mérlegelhetők, mint az elméleti problémák. Természetesen más az érvelés szerkezete az igazság- és megint más a helyességigények megokolásakor. „A kijelentések igazságának mércéje: egy felfogáshoz való egyetemes hozzájárulás lehetősége, míg egy ajánlat és/vagy figyelmeztetés helyességének mércéje: egy felfogás tekintetében való egyetemes egyetértés lehetősége.”
állapot: | |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Politika > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kategória: | Könyv > Társadalomtudomány > |
kiadó: | Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995 |
cikkszám / ISBN: | 0052526 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 284 |
könyv nyelve: | magyar |