kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Dobos Károly (szerk.) : Klauzál Gábor - Iratok, beszédek, megemlékezések
- leírás
- további adatok
A kötet Klauzál Gábor emlékét ápolja eredeti forrásanyagok megjelentetésével. Az anyagot a Klauzál Gábor Társaság tagjai gondozták. A levéltári, könyvtári és magángyűjtői forrásokból a dokumentumok többségét Dr Dobos Károly gyűjtötte.
Az összes anyag 74 évet ölel fel. 1832-től 1906-ig olvashatóak a szövegek. A reformkori követi jelentések kézirataitól 1906-ig nyelvünk folyamatosan változott. Klauzál Gábor igazi szónoki tehetség volt, akit az országgyűlés megríkatójának neveztek, mert senki sem tudott nála jobban a szívhez szólni. Toldy Ferenc, mint a magyar politikai szónoklat egyik legkitűnőbb alakját az alábbiakban jellemezte 1866-ban:
„Klauzál Gábor, született 1804-ben nov. 18. Pesten. Ifjúkorában kitűnt már megyéjében, mely is őt 1827-ben országgyűlési követévé választotta. Betegsége miatt a követséget ekkor el nem vállalhatá, de utóbb 1832-től fogva az országgyűlésen a szabadelvű ellenzék legjelesebb tagjai közé tartozott. A haladás minden kérdésében a küzdők első sorában állt, 1840-ben tagja volt a bűntető törvénykönyv készítésével megbízott választmánynak, s az 1843-44-iki országgyűlésen, Deák távollétében, az ellenzék vezére. 1848-ban az ipar és kereskedelem ministere. „Klauzál – mond egy életírója – ha Deáknak nem mindenben párja is, de teljes mértékben bír annak tiszta aranyjellemével, törvénytiszteletével, szerénységével, tántoríthatatlan hazaszeretetével. Mint státus férfi és politikus, a megyei élet emlőin nevekedett ugyan, de látkörét európai utazás s a külföldi állapotok gondos vizsgálata által szélesbítette, és sokoldalú, terjedelmes ismeretekkel bír. Mint szónok kitünő, mindenkor rögtönöz, beszédei kezdetén csendes és nyugodt, de lassanként felmelegszik, csaknem lázas szenvedélyességre emelkedik, s ilyenkor elragadó lesz. Hangjának nincs annyi ereje, mint p. o. Beöthyének volt, az inkább szomorú, melancholikus jellemű és szívhez szóló. Van ezen fájdalmas, a haza sértett jogait s szenvedéseit panaszló hangokban valami, ami Ossián hárfájára, vagy a zsidók babyloni siralmaira emlékeztet.” A forradalom kitörésével szerepe véget ért. Azon természetekhez tartozik ő, melyek a békében kifejthetik minden tehetségeiket s nagy hatást gyakorolhatnak, de a mozgalomban nem találják fel magukat. A harcot követett temetői csend éveit visszavonulva tölté, de 1861-ben és 1865-ben ismét megjelent, hogy szolgálatait a hazának felajánlja, mint Szeged város képviselője.”
Az összes anyag 74 évet ölel fel. 1832-től 1906-ig olvashatóak a szövegek. A reformkori követi jelentések kézirataitól 1906-ig nyelvünk folyamatosan változott. Klauzál Gábor igazi szónoki tehetség volt, akit az országgyűlés megríkatójának neveztek, mert senki sem tudott nála jobban a szívhez szólni. Toldy Ferenc, mint a magyar politikai szónoklat egyik legkitűnőbb alakját az alábbiakban jellemezte 1866-ban:
„Klauzál Gábor, született 1804-ben nov. 18. Pesten. Ifjúkorában kitűnt már megyéjében, mely is őt 1827-ben országgyűlési követévé választotta. Betegsége miatt a követséget ekkor el nem vállalhatá, de utóbb 1832-től fogva az országgyűlésen a szabadelvű ellenzék legjelesebb tagjai közé tartozott. A haladás minden kérdésében a küzdők első sorában állt, 1840-ben tagja volt a bűntető törvénykönyv készítésével megbízott választmánynak, s az 1843-44-iki országgyűlésen, Deák távollétében, az ellenzék vezére. 1848-ban az ipar és kereskedelem ministere. „Klauzál – mond egy életírója – ha Deáknak nem mindenben párja is, de teljes mértékben bír annak tiszta aranyjellemével, törvénytiszteletével, szerénységével, tántoríthatatlan hazaszeretetével. Mint státus férfi és politikus, a megyei élet emlőin nevekedett ugyan, de látkörét európai utazás s a külföldi állapotok gondos vizsgálata által szélesbítette, és sokoldalú, terjedelmes ismeretekkel bír. Mint szónok kitünő, mindenkor rögtönöz, beszédei kezdetén csendes és nyugodt, de lassanként felmelegszik, csaknem lázas szenvedélyességre emelkedik, s ilyenkor elragadó lesz. Hangjának nincs annyi ereje, mint p. o. Beöthyének volt, az inkább szomorú, melancholikus jellemű és szívhez szóló. Van ezen fájdalmas, a haza sértett jogait s szenvedéseit panaszló hangokban valami, ami Ossián hárfájára, vagy a zsidók babyloni siralmaira emlékeztet.” A forradalom kitörésével szerepe véget ért. Azon természetekhez tartozik ő, melyek a békében kifejthetik minden tehetségeiket s nagy hatást gyakorolhatnak, de a mozgalomban nem találják fel magukat. A harcot követett temetői csend éveit visszavonulva tölté, de 1861-ben és 1865-ben ismét megjelent, hogy szolgálatait a hazának felajánlja, mint Szeged város képviselője.”
állapot: | |
kategória: | Könyv > Technika > Közlekedés > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Retorika > |
kiadó: | Klauzál Gábor Társaság, 2008. Budapest, |
cikkszám / ISBN: | 0053354 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 110 |
könyv nyelve: | magyar |