Kis-Tóth József : Két és fél év az őshazában - A hadifogságról másként

Ennek a könyvnek az elejére talán egy "tágabb történelmi kitekintés" kívánkozna. Kielemezhetnénk a korszak politikai eseményeit, részletezhetnénk a hadműveleteket.... Mindez szép történész feladat lenne, egyszer talán majd elvégzi valaki.
Mi azonban apámmal úgy találtuk, hogy a könyv szellemétől idegen lenne ha teleszőnénk okoskodó háttérmagyarázatokkal a "korról". Kis-Tóth József ugyanis őrvezetőként nemhogy részese, de jó részt ismerője sem volt a hadvezetés döntéseinek és a hátország, vagy a nagyvilág politikai életének, hadifogolyként pedig még kevésbé...
A háborúról különösen sokat beszélt. Talán azért, mert bármennyi szenvedést is okozott is neki, valójában a háború tette őt "világlátott" emberré, hiszen a néposztályhoz tartozóknak civilben nem volt módjuk utazgatni...
Aztán vagy negyven éve elkezdte leírni a korábban csak élőszóban hallott emlékeket.
A leírtakat levelek formájában egy kanadai barátunkhoz akarta kiküldeni, hogy ott esetleg majd kiadják. Hiszen akkoriban lehetetlen volt itthon publikálni olyan művet, amely a Szovjetúniót a hivatalostól jócskán eltérő nézőpontból ábrázolta. Ezt a problémát azonban a történelem megoldotta.