"... míg szemléletünk a maga valóságos lényegében ragadja meg a művészi tényt, addig a művészetről való fogalmaink zavarosak", olvasható József Attila esztétikai feljegyzéseiben, s Gadamer számára is "az esztétikai alapfogalmak alapvető revíziójára" van szükség. Gadamer szerint az esztétika nem szolgáltat igazságot a művészetnek, József Attila pedig hasonlóképpen fogalmaz, amikor azt írja: "[...] a művészet a tiszta esztétika illetékessége alá sem tartozik". József Attila esztétikai töredékeiben számos olyan gondolat található, mely a XX. századi hermeneutika gondolati beállítottságával rokon vonásokat mutat: az esztétika filozófiai alapjaival szembeni elégedetlenségét József Attila több helyen hermeneutikai megfontolások alapján juttatja érvényre. Irodalom és esztétika, irodalom és filozófia az európai kultúrában hosszú idő óta kapcsolatban áll egymással, s különösen érvényes ez a XX. században; amikor a hagyományos. műfajok határai számos ponton fölbomlanak és átrendeződnek. Ez a munka József Attilát próbálja hermeneutikai horizontban értelmézni, s egyúttal a hermeneutika beszélgetőpartnereként megszólaltatni