categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Szakolczai György : John Maynard Keynes, a nemzetközi gazdaság keynesi rendje és a Nemzetközi Valutaalap
- description
- additional information
Keynes a 20. század legnagyobb hatású közgazdásza volt. Munkássága már életében sok követőt szerzett neki – meg persze sok kritikust is.
Szakolczai György, a magyar közgazdaságtan egyik doyenje, sok évtizedes publikációs, intézményvezetői, közéleti munkássággal a háta mögött Keynes életének és gazdag munkásságának 419 oldalas könyvet szentelt.
Szakolczai szemében Keynes nem csak, és nem is elsősorban tudós volt, hanem ahogy több helyen hangoztatja: államférfi is. Sőt, ahogy egy helyen megfogalmazta: „nemcsak mélységes szociális elkötelezettségű államférfi és tudós, hanem látnok is”. A mű elemző részének, és az ott bemutatott korabeli dokumentumoknak a zöme egy konkrét vitához kapcsolódik, nevezetesen ahhoz, amely a második világháború második felétől a győztes oldalon belül zajlott: a háború utáni globális pénzügyi rendről. A korábbitól számos vonatkozásban eltérő monetáris rend, és benne a Nemzetközi Valutalap (IMF) meg a Világbank (pontosabban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank – IBRD) valóban létrejött. Egyes szakértői vélemények szerint mindmáig működik, mások szerint az eredeti konstrukció negyed évszázadon át volt érvényben, és mára már a világgazdaság szerkezete, valamint a gazdaságról és a gazdaságpolitikáról való gondolkodás egészen más, mint volt az 1940-es években.
Bárhogy van is, egy akkora intézményi változás, mint az, ami 1945 után az addigi gazdasági-pénzügyi rendetlenség, a védővámokkal és merev devizaszabályozással operáló nemzeti etatizmus helyébe lépett, csakis tüzes viták és komoly érdekkonfliktusok nyomán következhetett be. E könyv nagy értéke, hogy bőséges hivatkozásokkal, dokumentum-ismertetéssel és korabeli beszédek, feljegyzések bemutatásával exponálja azt a politikai, szakmai és nem kevésbé személyes vitát (az amerikai White és a brit Keynes között), amely végül a nyugati világ gazdasági fejlődésének keretéül szolgáló két említett intézmény létrejöttéhez elvezetett.
Szakolczai György, a magyar közgazdaságtan egyik doyenje, sok évtizedes publikációs, intézményvezetői, közéleti munkássággal a háta mögött Keynes életének és gazdag munkásságának 419 oldalas könyvet szentelt.
Szakolczai szemében Keynes nem csak, és nem is elsősorban tudós volt, hanem ahogy több helyen hangoztatja: államférfi is. Sőt, ahogy egy helyen megfogalmazta: „nemcsak mélységes szociális elkötelezettségű államférfi és tudós, hanem látnok is”. A mű elemző részének, és az ott bemutatott korabeli dokumentumoknak a zöme egy konkrét vitához kapcsolódik, nevezetesen ahhoz, amely a második világháború második felétől a győztes oldalon belül zajlott: a háború utáni globális pénzügyi rendről. A korábbitól számos vonatkozásban eltérő monetáris rend, és benne a Nemzetközi Valutalap (IMF) meg a Világbank (pontosabban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank – IBRD) valóban létrejött. Egyes szakértői vélemények szerint mindmáig működik, mások szerint az eredeti konstrukció negyed évszázadon át volt érvényben, és mára már a világgazdaság szerkezete, valamint a gazdaságról és a gazdaságpolitikáról való gondolkodás egészen más, mint volt az 1940-es években.
Bárhogy van is, egy akkora intézményi változás, mint az, ami 1945 után az addigi gazdasági-pénzügyi rendetlenség, a védővámokkal és merev devizaszabályozással operáló nemzeti etatizmus helyébe lépett, csakis tüzes viták és komoly érdekkonfliktusok nyomán következhetett be. E könyv nagy értéke, hogy bőséges hivatkozásokkal, dokumentum-ismertetéssel és korabeli beszédek, feljegyzések bemutatásával exponálja azt a politikai, szakmai és nem kevésbé személyes vitát (az amerikai White és a brit Keynes között), amely végül a nyugati világ gazdasági fejlődésének keretéül szolgáló két említett intézmény létrejöttéhez elvezetett.