Hajnóczy Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata…. A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.