kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Gárdonyi Géza : Isten rabjai
- leírás
- további adatok
Ifjúsági kiadás
Biczó András rajzaival
Gárdonyi Géza 1908-ban megjelent Isten rabjai című regénye történelmi-eszmei regény. Jobbára csak az első jellemzőjét szokták emlegetni, s ebben a tekintetben sok igazsága van Kosztolányi Dezsőnek, amikor bírálja a könyvet. Azonban a modern ember érzékenységével rendelkező író abban az időben nehéz családi megpróbáltatáson ment át, s ez a gyermekvilágot annyira szerető ember eszmei védelembe menekült. Mint egy szerzetes, egri magányában, fák lombjai közt rovogatta sorait a parasztgyerek Jancsiról, aki pénz és egyéb szenvedélyek helyett Isten rabságát választotta, és angyali érzelmekkel átfűtve misztikus rajongásba kezdett. Aki megveti, lenézi ezt az érzést, nem érti meg soha a szentek nagy pillanatait. Gárdonyi eszmeiségében élte meg a 13. századot, és a szoros értelemben vett realizmus utcája helyett az Arany Legenda belső folyosóin bolyongott. Aki pedig nem érti, mit jelent Isten rabjának lenni, tudja, ez az egyetlen lehetséges szabadság, s nem biztos, hogy kolostorba kell vonulnia érte. Századunk lelkiségi szemlélete, a hit titokzatos világának ismeretében azt is vállalja, hogy a rohanásban keresse meg az ember ezt a belső szabadságot. Napjaink fiataljai mennyit fáradoznak, hogy hitük legyen, szabadságuk és élményük a süllyedő, elszürkülő életben. Keresnek - sokan és sokféleképpen. Gárdonyi sem volt mentes ettől, de haláláig ott éltek benne falvai, ahol tanítóskodott, és a gyermekek, akikről annyi szeretettel, szívvel írt korábbi novelláiban. A hivatás, az elköteleződés nem egyszer szenvedéssel jár, de vannak "kezdettől boldogok", akiknek öröksége lett a hit és a vallás. Ma a küzdelmes évek a jellemzőek, s talán többen úgy érzik a regény olvastán: már túl romantikus. A kor valóban vibrált még a romantikától, de Gárdonyi annyi finomsággal megírt gondolatai végkövetkeztetésükben mégis azt üzenik: megéri ez a rabság. A szeretet rabsága.
Biczó András rajzaival
Gárdonyi Géza 1908-ban megjelent Isten rabjai című regénye történelmi-eszmei regény. Jobbára csak az első jellemzőjét szokták emlegetni, s ebben a tekintetben sok igazsága van Kosztolányi Dezsőnek, amikor bírálja a könyvet. Azonban a modern ember érzékenységével rendelkező író abban az időben nehéz családi megpróbáltatáson ment át, s ez a gyermekvilágot annyira szerető ember eszmei védelembe menekült. Mint egy szerzetes, egri magányában, fák lombjai közt rovogatta sorait a parasztgyerek Jancsiról, aki pénz és egyéb szenvedélyek helyett Isten rabságát választotta, és angyali érzelmekkel átfűtve misztikus rajongásba kezdett. Aki megveti, lenézi ezt az érzést, nem érti meg soha a szentek nagy pillanatait. Gárdonyi eszmeiségében élte meg a 13. századot, és a szoros értelemben vett realizmus utcája helyett az Arany Legenda belső folyosóin bolyongott. Aki pedig nem érti, mit jelent Isten rabjának lenni, tudja, ez az egyetlen lehetséges szabadság, s nem biztos, hogy kolostorba kell vonulnia érte. Századunk lelkiségi szemlélete, a hit titokzatos világának ismeretében azt is vállalja, hogy a rohanásban keresse meg az ember ezt a belső szabadságot. Napjaink fiataljai mennyit fáradoznak, hogy hitük legyen, szabadságuk és élményük a süllyedő, elszürkülő életben. Keresnek - sokan és sokféleképpen. Gárdonyi sem volt mentes ettől, de haláláig ott éltek benne falvai, ahol tanítóskodott, és a gyermekek, akikről annyi szeretettel, szívvel írt korábbi novelláiban. A hivatás, az elköteleződés nem egyszer szenvedéssel jár, de vannak "kezdettől boldogok", akiknek öröksége lett a hit és a vallás. Ma a küzdelmes évek a jellemzőek, s talán többen úgy érzik a regény olvastán: már túl romantikus. A kor valóban vibrált még a romantikától, de Gárdonyi annyi finomsággal megírt gondolatai végkövetkeztetésükben mégis azt üzenik: megéri ez a rabság. A szeretet rabsága.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kiadó: | Móra, 1994 |
cikkszám / ISBN: | 0034633 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 244 |
könyv nyelve: | magyar |