Sorozat: Világirodalmi Kiskönyvtár
„Istenem, milyen tehetséges voltam, amikor ezt a könyvet írtam!” – így emlegette Swift élete alkonyán ifjúkorának remekművét, a Hordómesét, mely évtizedekkel előzte meg a Gulliver-t. A Hordómese, ez az általános támadás a korabeli irodalom és tudományos viszonyok torzulásai ellen, egy nagy vallási szatírába van beleágyazva. Swift a felvilágosodott értelmet szegezi szembe mindennel, ami rendellenes, túlzásba vitt, csalárdul meghamisított, kártékony. Ez a példátlan élességű kritika szinte mindent szétvagdal, amit megérint, mígnem a kinyilatkoztatásból, a dogmákból a történelmi egyházak féltve őrzött hitrendszeréből – beleértve az anglikán hittételeket is – úgyszólván semmi sem marad épen. A Hordómesének ezt a „destruktív” vonását a kortársak világosan látták. Voltaire örvendezett rajta, az egyházhoz közelállók tiltakoztak és szitkozódtak. Ez a mű egymagában is megmagyarázza, hogy miért nem lett írójából soha püspök.