Sorozat: Bibliotheca Hungarica Antiqua 32. köt.
Kísérőtanulmány: Hargittay Emil.

"Sík Sándor alapvető igazságot talált el, amikor a Kalauzt egy barokk székesegyházhoz hasonlította3, még ha az utókor joggal érezheti is úgy, hogy ezzel a metaforával nem jutunk közelebb a Pázmány-szöveghez. Sík azonban nem a tartalom, illetve annak struktúrája felől adott szemantikai teret az értelmezésnek, hanem inkább a funkció felől határozta meg a művet. Nem az a kérdés, hogy milyen egy barokk székesegyház, hanem, hogy mi a funkciója. Az Il Gesútól kezdve a Santiago de Compostela katedrálisig eme épületeknek az a feladata, hogy Isten hatalmát és a katolikus egyház erejét, dicsőségét hirdessék. A protestánsok szerint mindez az erőfitogtatásnak, a félelemkeltésnek, a hivalkodásnak szimbóluma, a katolikusok szempontjából a hit megerősítése. Valószínűnek tartom, hogy Pázmány olyan monumentális könyvet akart kiadni, amely már külsőségeivel is tiszteletet kelt az olvasókban, különösen a hitvitákban vele szemben álló felekben. A nagy opusnak, amelyben összefoglalta munkásságának lényegét, tárgyi mivoltában is olyan impozánsnak kellett lennie, mint amennyire a belső tartalom, az összegyűjtött hatalmas műveltség, az érvelések szigorú következetessége vagy az eleven stílus vidám ereje." - Thimár Attila6